Hogyan jutott idáig a világ és Magyarország? Hogyan lehetne kilábalni a bajból? Hogyan alakítja majd át a mostani válság a világot? Ilyen kérdéseket tesz fel a megszólítottaknak a Münchhausen báró kerestetik című kötet, amelynek alcíme így szól: Mit kezdjünk a nagy magyar válsággal? Hankiss Elemér és Heltai Péter, a kötet szerkesztői mintegy 80 ismert magyar közgazdászt, üzletembert, egyetemi tanárt, közéleti szereplőt kértek fel, hogy fejtsék ki gondolataikat a fenti kérdésekről.

Demján Sándor

Demján Sándor helyzetelemzéséből például kiderül, hogy az alapvető hiba a 2002-es Medgyessy-program megvalósítása volt. "Hitelből nem lehet jóléti rendszerváltást végrehajtani" - hívja fel a figyelmet az üzletember.

Magyarországon félmillió ember állít elő valóban új értéket, vagyis termel, ők tartják el az ország többi 9,5 millió lakosát. Amíg ez az arány nem javul, esélyünk sincs a felzárkózásra. Demján arról is említést tesz a könyvben, hogy az elmaradt strukturális reformok miatt a pénzügyi válság kitörésekor csak néhány órányira voltunk az izlandi típusú államcsődtől.

Az embereknek át kell értékelni rövid és hosszú távú céljaikat, és legfőképpen takarékosan kell élni - vázolja fel a szükséges lépéseket Demján. Ki kell alakítani a munka iránti tiszteletet, magunk mögött kell hagyni a dzsentri mentalitást. "Változtatni kell azon a deformált gondolkodásmódon, amely érzelmi, és nem érdekalapon választ politikai pártokat" - figyelmeztet Demján Sándor.

Bogár László

"Korunk a megvalósult abszurditások világa" - Bogár László közgazdász, egyetemi docens így értékeli tömören a helyzete. Érti ezt a környezetpusztításra, és ennek kapcsán érdekes javaslatot tesz: pusztán az egzotikum kedvéért, mintegy intellektuális érdekességként, "post festam" el kellene töprengeni, miért is pusztítottuk el magunkat?

Bogár szerint a globális kapitalizmus gyötrelmeitől sújtva érdemes felidézni Milton Friedman Nobel-díjas amerikai közgazdász ismert tézisét, amely szerint: "The business of the business is the business." Ez valójában azt jelenti, hogy ha valami rövid távon és üzemgazdasági szinten profitot hoz, akkor ezt a tevékenységet abban az esetben is folytatni, sőt bővíteni kell, ha tudjuk, hogy ezzel százszor akkora kárt okozunk másoknak.

Bogár emlékeztet arra, hogy a fenti brutalitásra a közgazdaságtan megalkotta az "extern költségek" fogalmát. Ez valójában annyit tesz, hogy nálam a haszon, máshol pedig a ráfordítás. Többek között ennek az üzleti mentalitásnak is köszönhető a mostani válság.

Pléh Csaba

Pléh Csaba pszichológus professzor szerint olyan váltásra van szükség, ahol az új dzsentri hamis virtualitása helyett a valóban versengő, nem a kapcsolatokért, hanem az esélyekért, a lehetőségért harcoló teljesítményorientáltság kap hangsúlyt.

Szerényebbnek kell lennünk és tudatos környezetvédővé kell válnia mindenkinek - fogalmazza meg a pszichológus a magyar társadalomra is nehezedő kényszert. "A fenntartható fejlődés" kifejezésnek , illetve egyelőre még többnyire jelszónak valódi tartalmat kell kapnia.

Próbáljuk lecsökkenteni a politikát és hátrébb tolni a politikusokat - javasolja a professzor. Természetesen a világ egyik oldala akkor is a hatalomról fog szólni, de ezt az együttműködés nevében a helyére tehetjük.