Infostart.hu
eur:
364.45
usd:
311.01
bux:
133872.25
2026. április 24. péntek György

Titkos jelentés az igazi kommunistákról

K. elvtárs húsz évvel ezelőtt ingerülten szólalt fel: "Pozsgay 1960-ban tanított a pártfőiskolán. Akkor még tudta, mi volt 1956-ban. Én megnéztem az értelmező szótárt. Abban az áll: népfelkelés egyenlő forradalom." Az ultrabalos Münnich Ferenc Társaság gyűlésének mérges közönsége közbekiabál: "Akkor mi vagyunk az ellenforradalmárok? Küldjünk tiltakozó táviratot a központi bizottságnak!" Az amúgy nyilvános esemény jegyzőkönyvét titokban akarták tartani, ám az értékes és nagyon érdekes dokumentum megtalálta a szabad utat.

Az utóbbi két évtizedben rengeteg szó esett a kommunistákról. De tudjuk-e, milyen egy vérbeli kommunista? Egy húsz évvel ezelőtti dokumentumból megismerhetjük, hogyan gondolkodtak, miként reagáltak az "ellenforradalom" tabujának megdöntésére az egyik legutolsó kommunista szervezet, a jelenleg más néven működő Münnich Ferenc Társaság tagjai.

Húsz évvel ezelőtt az SZDSZ szegedi csoportjának tagja, Jankó Attila részt vett a Münnich Ferenc Társaság nyilvános gyűlésén. Mivel ennek jegyzőkönyvét nem tették közzé egy hét után sem, a dokumentumot Jankó odaadta az egyetemi lapnak. A szövegből izgalmas részleteket közölt 1989. február 6-án a Szabad Európa Rádió, az elhangzottakat pedig az MTI szó szerint közreadta.

A kordokumentumból megtudhatjuk, milyenek voltak az igazi kommunisták 1989-ben. Aki netán azt hitte, hogy Bacsó Péter Tanújának Virág elvtársa csupán fikció, tévedett.

"Rendbe kell tenni a politikai légkört"

"A. elvtárs a Münnich Ferenc Társaság helyi elnöke: Máris több, mint százan vagyunk, csak Szegeden. A helyzet sajnos nem jó. Mindenféle elképesztő fórumok lépnek fel, hazugságokat terjesztenek. Rendbe kell tenni a politikai légkört".

"B. elvtárs, a Münnich Ferenc Társaság helyi titkára: Tiszta közéletet akarunk. Két hete itt, ugyanebben a teremben volt egy találkozó, a népfront szervezte. Kérem, itt rendszerellenes megnyilvánulások is voltak!"

A bevezető felszólalásokból kitűnik, hogy a történelmi átalakulás kellős közepén, az összeomlás előtt álló rendszer részeként a társaság tagjai még visszafordíthatónak, "rendbe tehetőnek" gondolták a folyamatokat.

"Első lépésként a saját sorainkat kell rövidre zárni"

"C. elvtárs, az MSZMP megyei titkára köszönti az egybegyűlteket és előadást tart a pártról:
Itt a hatalomban való részesedésért folyik a harc. Ráadásul kívülről. Igaz, áttételesen támadják a pártot. A költségvetés, a Munkásőrség ügyére gondolok. Nekünk széles politikai bázis kell. Meg lehetne állapodni a Magyar Demokrata Fórummal. Az országos vezetőségükben igen sok a széles látókörű européer. Közös programunk lehet az Új Március Fronttal. Itt helyben az új Galilei Körrel. Első lépésként a saját sorainkat kell rövidre zárni. Mielőtt elkezdtük a tanácskozást, már többen említették a szombati Pozsgay-nyilatkozatot".

Érdemes figyelni C. elvtárs szofisztikált szóhasználatára: "européer". Mit gondolhatott erről I. elvtárs, aki ugyanezen a gyűlésen arról nosztalgiázott, amikor a munkások 1947-ben felpofozták az akadékoskodó polgári tüntetőket... C. elvtárs elemzése azonban nem vált ki különösebb reakciókat egészen addig, amíg elő nem rántja a vörös posztót, vagyis a híres Pozsgay-bejelentést az ellenforradalom - népfelkelés témában.

Pozsgay: "Nem tűrhetjük! Ezt elrendezzük! Disznóság!"

A hallgatóság felzúg - olvashatjuk a jegyzőkönyv nyomán a húsz évvel ezelőtti MTI hírben. Többen közbekiabálnak: "Nem tűrhetjük! Ezt elrendezzük!" B. elvtárs felszólalása, kiabálva: "Ez a Pozsgay milyen alapon nyilatkozik? Népfelkelés? Ezt döntse el a KB! Disznóság, amit egyesek megengednek maguknak!"

H. elvtárs: "Hol volt a Pozsgay 1956-ban? Látta a Köztársaság teret? Állítólag ezek történészek!" Valaki közbekiabál: "Láttam a tévében. 40 évesek. Hogy lennének azok történészek!" Folytatja: "Az ilyennek nincs helye a pártban! Ki vele!" Heves, de nem ütemes taps.

Itt elhangzott a pártállami kulcsmondat: "Népfelkelés? Ezt döntse el a KB!" A történelmi tények kimondását tehát nem a történelmi tények, és azok tudományos vizsgálata határozza meg, hanem az állampárt csúcsszerve. A történelmet - visszamenőleg - a párt írja, ez az alapállás természetes a Münnich Ferenc Társaságban.

(Nép)köztársaság: "Ha nincs jelző, akkor a köztársaság polgárit jelent"

H. elvtárs tovább folytatja: "A másik kérdés: mi az, hogy ne legyen népköztársaság, csak köztársaság! Ha nincs jelző, akkor a köztársaság polgárit jelent." K. elvtárs: "Pozsgay 1960-ban tanított a pártfőiskolán. Akkor még tudta, mi volt 1956-ban. Én megnéztem az értelmező szótárt. Abban az áll: népfelkelés = forradalom." Közbekiabálás: "Akkor mi vagyunk az ellenforradalmárok? Küldjünk tiltakozó táviratot a KB-nak!"

H. és K. elvtársak ideológiailag nagyon fejlettek, és emellett előrelátóak. Világosan látták, hogy amennyiben nem "a párt" írja a történelmet, valamint a mindennapok forgatókönyvét, akkor az ő szempontjukból végzetes "zűrzavar" keletkezik: forradalom lesz az ellenforradalomból, és polgári köztársaság a szocialista népköztársaságból.

A munkás kijön a gyárból, és jól felpofozza a tüntetőket

I. elvtárs felszólalása: "Elkényelmesedtünk. Az utcát mi uraljuk - mondta Grósz Károly. De én most nem tudom, 1947-ben, amikor itt, a fakultatív hitoktatás miatt tüntettek, akkor kijöttek a munkások kendergyárból! A Hősök Kapujánál jól felpofozták a tüntetőket és a dolog el volt intézve."

A Kádár-korszakban gyakran elhangzott a "szocialista demokrácia" kifejezés. Pontos jelentése sokak számára ismeretlen volt, inkább azt lehetett tudni, mit nem jelent. I. elvtárs kristálytisztán elmagyarázza a szocialista demokrácia lényegét: ha a munkásoknak nem tetszik a másik véleménye, akkor lepofozzák az illetőt.Íme, a hozzávetőleg hatezer tagot számláló Münnich Ferenc Társaság is meg akarja menteni a szocializmust, sőt vállalkozni kíván a múlt hibáinak kritikai elemzésére - hangzott el a fenti dokumentum kapcsán Szép Zoltán elemzése a Szabad Európa Rádióban 1989. február 6-án. Mindez nem baj. Ott, ahol vélemények csapnak össze, mindenkinek helyet kell biztosítani a nyilvánosság, előtt. Így az ultrabalos Münnich Ferenc Társaságnak is - idézte az MTI a Szabad Európát.

A baloldal ólomnyomatéka

"Demokráciában ez nemcsak lehetséges, de egyenesen szükséges. Ám a magyarországi közállapotainkról - különösen pedig demokráciánkról - aligha merné még a kevésbé tájékozott ember is azt állítani, hogy van az olyan erős már, hogy kibírja a széteső baloldali tömörülés ólomnyomatékát. Ha pedig demokráciánk még ennyire törékeny - s ki tudja, meddig marad az - a Münnich Ferenc Társaság közreműködését nem üdvözölhetjük aggodalom nélkül. Õk ugyanis - hangoztassanak bármit, szóljanak a reformretorika legelbájolóbb szirénhangján - nem békés párbeszédre, hanem az ultima rátióra szervezkednek - mint tette ezt eddig a Kun Béla-, a Rákosi-, vagy a Kádár-társaság is - rendíthetetlenül."

Biszku Béla, Gáspár Sándor, Cservenkáné és a többiek már bontogatják az ő vörös-vörös zászlójukat - mondta Szép Zoltán. Már készen van kommunista tudatukban a mindent helyére tevő ideológiai recept annak jogán, hogy a szocializmus egyedül az övék. Õk építették fel, ők hoztak érte véráldozatot, és mindezért meg is fogják védeni.

Óvatosság!

Óvakodjunk, mint illik óvakodnia a nyugati demokráciáknak is a mostani magyarországi demokratizálódás tudomásul vételekor. A Münnich Ferenc Társaság ugyanis szinte ugyanazt a nyelvet beszéli, amit például Pozsgay Imre és támogatói. De ugyanezekkel a fogalmakkal zsonglőrködik Berecz János, Németh Miklós, Lukács János és a többi közvélemény-formálást remélő potentát is.

S mindez még csak halvány lenyomata a tényleges demokráciának, ha az említetteket osztrák, nyugatnémet, vagy egyesült államokbeli politikusokkal vetjük össze. Pedig hát a mi balközéputasaink - frakcióikkal együtt - csupán résztartalmakat rakosgatnak az össznépi türelemjáték kerekasztalára vélekedett 20 évvel ezelőtt a Szabad Európa Rádió elemzője.

{{keretes_cim}}

Münnich Ferenc (1886-1967) az érettségi után jogot tanult Eperjesen, a doktorátust Kolozsváron szerezte meg 1910-ben. Az első világháborúban, 1915 októberében egységével orosz fogságba esett. A tomszki hadifogolytáborba került, ahol részt vett a hadifoglyok szocialista szervezésében. 1917 májusában belépett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba, később az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt tomszki szervezetének lett a tagja. A Szlovák Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosává nevezték ki. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Kun-frakcióhoz csatlakozott.
A Szovjetunió elleni német támadást követően partizánkiképző tiszt lett. Később Sztálingrádnál harcolt. 1942 novemberétől 1945-ig a Moszkvai Állami Rádió Magyar Osztályának a főszerkesztője. Itt került kapcsolatba Rákosi Mátyással és Gerő Ernővel. 1945 szeptemberében hazatért Magyarországra, és Pécs város főispánjává nevezték ki. 1946 májusától 1949-ig Budapest rendőrfőkapitányaként átszervezte a kapitányságot: létrehozta a gazdasági rendészeti osztályt, és megszervezte a riadóosztagokat. 1954 szeptemberétől 1956 augusztusáig moszkvai nagykövet, 1956. augusztus 8-ától október 25-ig belgrádi nagykövet volt. 1949 és 1953 között országgyűlési képviselő. 1956 szeptemberében beválasztották a Rajk László és társai újratemetését előkészítő bizottság tagjai közé. A temetésen beszédében a 'személyi kultusz mocsarából napfényre kúszott szadista bűnözőknek' nevezi Rajkék elítélőit. 1956. október 27-étől november 3-ig Nagy Imre nemzeti kormányának belügyminisztere. Október 28-án bekerült a párt irányítására létrehozott elnökségbe. November 1-jén Kádár Jánossal titokban Moszkvába utazott. November 2. és 4. között Moszkvában részt vett az SZKP KB elnökségének ülésein és az ellenkormány megalakításában. November 4-én szovjet katonai géppel szállították Szolnokra. 1956. november 4-étől a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek minisztere, miniszterelnök-helyettes. Részt vett a karhatalmi zászlóaljak és a munkásőrség megszervezésében. 1957. február 28-ától a kormány első elnökhelyettese, 1958 és 1961 között pedig a Minisztertanács elnöke. 1961 és 1965 között államminiszter.

Szerző: Kovács András István

Címlapról ajánljuk
Vihart kavart Berlinben az egykori iráni sah fiának látogatása

Vihart kavart Berlinben az egykori iráni sah fiának látogatása

Nem épp szívélyes fogadtatásban részesült Berlinben az iszlamista ajatollahok által 1979 elején megbuktatott iráni sah fia, akit egy tüntető még le is öntött. Mohammad Reza Pahlavi annak idején családjával az Egyesült Államokba menekült. Iránban az iszlám rendszer regnálása azóta is tart, az országban ugyanakkor felerősödtek a megdöntését célzó tüntetések, amiket a rezsim vérbe fojtott – most viszont véres háborúban védi magát Amerika és Izrael ellen.

„Túl sok tanóra, túl sok tantárgy” – részletesen beszélt a terveiről Lannert Judit, a jövendő oktatási miniszter

Új alaptantervet és kevesebb kompetenciamérést szeretne Lannert Judit, akit Magyar Péter az új Tisza-kormány oktatási minisztereként mutatott be. Megszüntetné a teljesítményértékelési rendszert, a tankötelezettséget 16-ról 18 évre emelik, és visszahozzák a szabad tankönyvválasztást.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×