Az első Gyurcsány-kormány 2005 szeptemberében jelentette be öt évre szóló, nyolc lépésből álló nyugdíjkorrekciós programját. Ebben a többi mellett az özvegyi nyugdíjak, a szokásos nyugdíjemelésen túli növelése vagy a rokkantsági járadék emelése szerepelt. Emellett sok, az öregségi nyugdíjban részesülőt is érintett az intézkedés.

A korrekciós program kidolgozásának egyik oka az volt, hogy sokak nyugdíja nemcsak a ledolgozott évek számától és az életük során megszerzett fizetésüktől függött, hanem attól is: ki, mikor ment nyugdíjba, az 1986-ban vagy 1994-ben nyugdíjazottak például kifejezetten rosszul jártak.

A legrosszabbul azok jártak, akiknek 1992 és 1995 között állapították meg a járulékát, ezért a kormány 2005-ben úgy döntött: ők kapják a legnagyobb arányú nyugdíjemelést, valamint azok az édesanyák, akik 1988 előtt mentek nyugdíjba, de a járulékuk megállapításakor nem vették figyelembe a gyermekül születése után otthon töltött éveket.

A program része volt, hogy 2009 januárjától az 1988 és 1990 között nyugdíjba vonultak járulékát soron kívül 2 százalékkal emelték volna, míg az 1992 és 1995 között nyugdíjazottakét 4 százalékkal, ugyanennyi emelés járt volna azoknak is, akiknek 1997 és 1998 között állapították meg a járadék összegét.

Azok, akiknek 1988 előtt állapították meg a nyugdíját, 2007-ben már kaptak kiegészítést. Az 593 ezer érintettnek átlagosan 3500 forinttal nőtt a havi ellátása, ez éves szinten több mint 26 milliárd forintos kiadást jelentett. 2008-ban azok kaptak kiegészítést, akiknek 1991 és 1996 között állapították meg a járadékát, a 695 ezer ember egyenként és havonta átlagosan 4600 forintos pluszforráshoz jutott, ami majdnem 42 milliárd forintos összkiadást jelentett a nyugdíjbiztosítónak.

A nyugdíjbiztosítási főigazgatóság adatai szerint az átlagos nyugdíj 84 ezer forint körül van, az érintettek jellemzően az átlagnyugdíj alatti összeget kapják.

A program következő lépésének elhalasztásával, valamint a családi pótlékok szintén nyolc hónapos befagyasztásával 30 milliárd forintot takarít meg a kormány.

Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a program csúszásával együtt azt is bejelentette, hogy a törvényben előírt nyugdíjemelés nem marad el januárban, ez 3,9 százalékos emelést jelent majd. Az évenkénti nyugdíjemelés mértékének meghatározásánál 50 százalékban az inflációt veszik alapul, míg 50 százalékban a jövedelmek emelkedését.