Tizenöt évig küzdöttünk, hogy bekerüljünk az Európai Unióba, a csatlakozás óta eltelt négy esztendőben nyújtott teljesítményünkkel azonban elégedettek lehetünk: a közösség teljes jogú tagjává váltunk - mondta az InfoRádiónak Balázs Péter, az első magyar uniós biztos.

A Corvinus és a Közép-Európai Egyetem professzora szerint az unióban kétféle befolyásról lehet beszélni: az egyik az adott tagállam méretéből, az ott élők számából adódik, és vannak kérdések, amelyekben a nagyok szava az irányadó.

Balázs Péter hozzáfűzte: a másfajta befolyás az ország saját erején, tehetségén, ötletein múlik - ebben van esélyünk, az újonnan felnőtt generáció ugyanis nagyon jó pozíciókat szerzett az unióban, önállóan, pályázatok útján. Ezek a fiatalok szereznek majd érvényt a magyar érdekeknek - jegyezte meg a professzor.

Nem szoktunk hozzá

Az első magyar uniós biztos úgy véli: a belpolitikai helyzet, hangulat az oka, hogy a magyarok szkeptikusak az unióval szemben.

A professzor szerint a csatlakozás előtt az emberek egy része varázsütésre bekövetkező csodát várt, míg mások attól tartottak, hogy hirtelen felszöknek majd az árak, túl nagy lesz a konkurencia. Egyik szélsőség sem következett be, bár vannak látványos változások, például a schengeni övezethez való csatlakozás - fűzte hozzá.

Meg kell emészteni az új lehetőségeket: egészen másfajta kormányzati politikát igényel például az, hogy kétszintű kormányzás zajlik, vagyis, hogy a kérdések egy része nem a nemzeti parlamentben, hanem Brüsszelben dől el - fogalmazott Balázs Péter.Van még tennivaló

Az első magyar uniós biztos szerint vannak már területek, ahol érződik a múlt decemberben aláírt Lisszaboni Szerződés hatása: a közösség megszabadult az alkotmányos válságtól. Igaz ugyanakkor, hogy az államoknak félidőben csupán a fele ratifikálta a megegyezést.

Továbbra is komoly kihívás az unió számára nemzetközi szerepének meghatározása, és az, hogy a tagállamok képesek-e közös álláspontra jutni a kulcsfontosságú kérdésekben, vagy mindig lesz egy-két olyan ország, amely meghiúsítja a közös döntéseket - magyarázta a professzor.

A legutóbbi vitás kérdés az volt, aláírja-e az unió a társulási szerződést Szerbiával az ottani előrehozott választások előtt. Ez végül azért sikerült, mert a hollandok beadták a derekukat. Balázs Péter szerint ennek egyedül az az oka, hogy az ország hangsúlyozza a hágai Nemzetközi Bíróság szerepét.

Mindig akadnak olyan államok, amelyek saját érdekeit a közös akarat elé helyezi. Sajnos, ma az egyes országok belpolitikája határozza meg az uniós lépéseket - fűzte hozzá a Corvinus és a Közép-Európai Egyetem professzora.