A gazdasági és közlekedési miniszter az átadáson emlékeztetett arra, hogy az autópálya építése 1964-ben kezdődött, ám 40 év alatt csak a fele készült el, míg a többi szakasz 2004 és 2008 között épült, illetve épül meg.
Kóka János hangsúlyozta: Budapest és Balatonkeresztúr között már végig autópályán közlekedhetnek az autósok, hamarosan átadnak egy újabb 18 kilométeres szakaszt Nagykanizsa és Becsehely között, 2008 május végére pedig elkészül az M7-es autópálya utolsó, 37 kilométeres szakasza az országhatárig.
Méterenként 40 millió
Magyarország legnagyobb hídja méterenként negyvenmillió forintért, de sokak szerint feleslegesen épült meg. A kőröshegyi viadukt 1872 méter hosszú, legmagasabb pontja 88, szélessége pedig 23 méter.
Tizenhat pillére közül a legmagasabb majdnem nyolcvan méteres. A völgyhíd az M7-es autópálya Zamárdi és Szárszó közötti 15 kilométeres szakaszán található, ami összesen 76 milliárd forintba került. A kivitelező a Hídépítő és Strabag konzorciuma volt.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szerint a híd legnagyobb haszna az lesz, hogy megóvja az üdülőövezeteket a forgalomtól.
Autópálya igen, viadukt nem?
Autópályát mindenki akart, a viadukt megépítését azonban gazdasági szakemberek, környezetvédők és civilek is ellenezték. A Balatoni Nemzeti Park szakemberei szerint híd helyett alagutat kellett volna építeni, mert az kevésbé vágta volna át az erdőket.
Más kritikusok úgy vélik, hogy jobb lett volna, ha a sztráda a tóparttól elkanyarodva épül meg, feleslegessé téve ezzel a költséges, bár kétségkívül látványos völgyhíd létesítését.
Így gondolja Korzenszky Richárd tihanyi apát is. Õ a Népszabadságnak nyilatkozva barbarizmusnak minősítette a beruházást, amely szerinte elcsúfítja a balatoni látképet.Építészeti csoda rossz helyen?
Köröshegy polgármestere, Marczali Tamás szerint az autópályát Tab közelében, a tótól 25 kilométeres távolságban kellett volna elvezetni.
Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint viszont a híd egy építészeti csoda, ami a lehető legoptimálisabb helyre épült.
A völgyhíd terve azóta vita tárgya volt, mióta 17 éve először szóba került ez a beruházás. A véleménykülönbségek mértékét mutatja, hogy 47 különböző nyomvonalterv született.
Végül minden önkormányzat és hivatal engedélyt adott a vasbeton viadukt tervére. Az eredeti elképzelés szerint a völgyhíd egy 36 méteres töltésen állt volna.
Huszonhét kilométer autópálya helyett
A földnek azonban legalább három évig tömörödnie kell, ezért tavaly decemberben áttervezték a hidat, és két új pillért építettek be. Ez majdnem kétmilliárd forinttal megdrágította a viaduktot, ami így 41 és fél milliárdba került.
Ennyi pénzből nagyjából 27 kilométer autópályát lehetne építeni. Másrészt viszont a szerdai átadás után Budapest és Balatonkeresztúr között végig autópályán közlekedhetnek az autósok, a tóparti települések mentesülhetnek az átmenő forgalomtól.
Súlyos gond merült fel az elektromos autózással kapcsolatban