Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna

Török: súlyos következményei lehetnek a bizalmi szavazásnak

Török Gábor politológus szerint politikai és közjogi következménye is lehet a pénteki bizalmi szavazásnak. Az elemző szerint a jelenlegi helyzet legérdekesebb eleme a kormánypártok véleményváltozása.

A szocialisták eddig azt mondták, hogy az önkormányzati választások nem érintik a hatalmi viszonyokat. Most azonban mintha maga a kormányfő demonstrálná, hogy mindaz, amit eddig mondtak, az nem volt teljesen igaz. A választások eredményének akár pénteken is lehet következménye - mondta a Vision Consulting igazgatója az InfoRádióban.

Hozzátette: a bizalmi szavazás alapvető célja annak demonstrálása, hogy a koalíciós tábor még mindig egységes.

Józan számítás szerint a szocialisták és a szabad demokraták meg is szavazzák a bizalmat Gyurcsány Ferencnek - mondta Török Gábor.

A szavazás legfontosabb motivációja, hogy minél hamarabb lezárják a bizalmi kérdést. A dolog azonban kockázatokkal is jár. Ugyanis nem az az egyetlen lehetséges forgatókönyv, hogy a koalíciós képviselők egységesen kiállnak a miniszterelnök mellett, további két lehetséges forgatókönyv is felállítható - jelentette ki.

Az egyik az, hogy Gyurcsány Ferenc ugyan megkapja a többség támogatását, de a kormánypárti képviselők között is lesznek olyanok, akik ellene szavaznak. Ez már azt mutatná, hogy inog a többségi támogatás - vélekedett a szakértő.

Török Gábor szerint nem túl valószínű, de lehetséges forgatókönyv az is, hogy nem lesz meg a többség.

Ennek következtében pedig le kellene mondania a kormányfőnek. Ekkor a köztársasági elnök kezébe kerülne a döntés, neki kellene felkérnie valakit kormányalakításra - tette hozzá.

A politológus azt mondta: a legvalószínűtlenebb az, hogy új választásra kerül sor.

Erre egyrészt nincs szükség, mivel a kormányoldal többsége továbbra is megvan a parlamentben. Másrészt a köztársasági elnök csak azután kezdeményezhetné ezt, ha jelöltjéről 40 napon belül nem döntenek a parlamenti pártok. Azonban még ekkor is fennáll annak a lehetősége, hogy új embert jelöl a posztra - mondta a szakértő.

A pénteki döntésnek azonban lehet egy másik, az MSZP elnöki tisztségével kapcsolatos következménye is Gyurcsány Ferencre nézve.

Sokan a történtek után úgy érezhetik, hogy nem célszerű minden hatalmat egy ember kezébe adni. A pártban ugyanis tradíciója van annak, hogy a két posztot más ember tölti be - mondta Török Gábor.

A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök már korábban is beszélt arról: ha pártja nyeri az önkormányzati választásokat, el akarja érni Gyurcsány Ferenc távozását.

Azzal a felhívásával, hogy a szocialisták 72 órán belül jelöljenek új miniszterelnököt, különben a Fidesz utcai demonstrációkon fogja követelni a távozását, már ultimátumot intézett a koalíciós pártokhoz - tette hozzá.

Török Gábor szerint ezzel a politikai nyomásgyakorlás már egy erősen megkérdőjelezhető fajtáját választotta a Fidesz elnöke.

"Nem állítom, hogy alkotmányellenes, de feszegeti az alkotmány határait" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×