Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál

A politika már az óvodákba is beférkőzött

A Gyurcsány-beszéd és az azt követő tüntetések, úgy tűnik vihart kavartak az oktatási intézményekben is. Az InfoRádió tud olyan óvodáról, ahol az igazgató megtiltotta, hogy az óvónők politikai kérdésekről váltsanak szót a szülőkkel, és hallott olyan iskoláról is, ahol az intézményvezető közölte: "ha a diákok politikai rendezvényeken vesznek részt, annak következményei lesznek". Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint ez alkotmányellenes.

Azt kell látnunk, értenünk, hogy a demokrácia alappillére a jog uralma, az iskola pedig a demokrácia része. A demokrácia egyik legfontosabb alaptétele, hogy csakis szabad választásokon dől el: a helyi társadalmunkban most, az önkormányzati választásokkor a megjelenő sok-sok érdek közül melyek lesznek a meghatározók. Az oktatási szereplők ebből a körből nem nagyon vonhatják ki magukat. Butaságnak tartom, hogy a tanítás előtt vagy után a pedagógusok ne beszélhessenek a szülőkkel. Ez botorság.

Életkori határok sincsenek? Például egy nagykorú főiskolás vagy egy kiskorú gimnazista kimehet ugyanúgy a Kossuth térre minden további nélkül, központi direktívát ez ügyben nem szabad elrendelniük az iskolavezetőknek?

Ha ezt megtennék, akkor alkotmányt sértenének, ugyanis a gyülekezési jog, a véleménynyilvánítás szabadsága életkortól függetlenül mindenkit megillet. Pont az a baj, amikor az iskolák valamit ebben a kérdésben tesznek: vagy azt mondják, hogy a gyerekek menjenek, vagy megtiltják, hogy menjenek, vagy retorziókat helyeznek kilátásba, ha valamit tesznek. Ne értsenek félre, én nem akarok senkit a tüntetésre buzdítani, de az alkotmányos jogok gyakorlása az még az egészen kicsi gyermekeket is megilleti. Nincs az Alkotmányban semmiféle életkori korlát ezzel szemben.

Vegyünk egy életszerű példát: hazamegy egy diák, és elpanaszolja édesanyjának, hogy nem engedik ki a Kossuth térre, retorziókkal fenyegetik. Mit tehet ilyenkor a szülő, a gyerek?

Én sokszor érteni vélem azt a fajta félelmet, ami igazgatókkal, tanárokkal szemben a szülőkben, diákokban megfogalmazódhat, de mégiscsak valamiféle vitával lehet előre jutni, nem? Érdemes a vita előtt kérdezni: kedves igazgató úr, kedves igazgató asszony, mire hivatkozással mondja azt, hogy a gyerekem itt vagy ott legyen, vagy ne legyen? Ilyenfajta kinyilatkoztatásokkal nem lehet iskolákat vezetni. Nagyon furcsa, hogy 2005-öt az Európa Tanács a demokráciára nevelés évének nyilvánította, és Magyarországon erről alig hallottunk, és alig volt ezzel kapcsolatban bármiféle akció. Az iskola például a demokráciára nevelés egyik terepe kellene, hogy legyen, és az egyik legfontosabb, ami demokráciában előfordulhat, az a vita maga.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

A hazai filmművészetben végzett kiemelkedő munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Gáspár Sándort az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész most 70 éves és eddigi pályafutása során több mint hetven filmben szerepelt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott, de sokat dolgozott együtt – mások mellett – Molnár Júliával, Koltai Róberttel és Rudolf Péterrel. Az InfoRádió az életműdíjról kérdezte Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×