Fontos lenne, hogy az önkormányzatokban ne a nagypolitika domináljon a választásnál, hiszen helyben olyan képviselőket, polgármestereket kell választanunk, akik a helyi érdekeket tudják jól kezelni, s akik kapcsok a kormányzati hatalom és a polgárok között. A két nagy párt afelé tereli a dolgot, hogy most egy nagy csata következik és itt el fog valami dőlni. Valóban el fog dőlni. Az, hogy kik lesznek a helyi vezetők és a képviselők. Ha főpolgármester-jelöltként nézem a történteket, akkor nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy augusztus 20-án kaptunk egy nagyon komoly figyelmeztetést az ügyben, hogy vészhelyzetre nincs felkészülve a város. Talán az ország sincs. S nem csupán természeti, hanem az emberek által generált vészre is gondolni kell.

Ön mit tett volna hasonló helyzetben, ha főpolgármester? Demszky Gábor nem avatkozott be azon az estén az eseményekbe, és hagyta, hogy a rendőrség oldja meg a konfliktust.

Nyilván a rendőrség dolga, de én augusztus 20-a után áttekintettem volna, hogy milyen állapotban van a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem.

Az önkormányzati választás után mi lesz a politikai megoldás?

Mi azt mondtuk, hogy a miniszterelnök erkölcsileg oly mértékben lejáratódott, hogy le kellene mondania, de eszközünk a lemondatásra nincs.

A Fidesz azzal érvel, hogy már nem legitim a kormány, hiszen nincs meg az ehhez szükséges bizalom és támogatottság.

Azt, hogy egy kormány mitől legitim, Sólyom László nagyon jól megfogalmazta. Erkölcsi lejáratódás van, de nincs jogi eszköz a beavatkozásra. Nem örülök annak, hogy a Fidesz folyamatosan a legitimitásról beszél, mert ez éppen az utcán lévőket buzdítja arra, hogy egy legitim kormány ellen bármilyen eszközt be lehet vetni.

A főpolgármester-jelölti programok nagyon sok általános kinyilatkoztatást tartalmaznak van, de kevés választ arra, hogy milyen eszközökkel, erőforrásokkal lehet végrehajtani a terveket?

A honlapomon megtalálható a programom, az meglehetősen konkrét. A közlekedésben jól működő, kötöttpályás vonalakra lenne szükség, ennek körülbelül 700-800 milliárd forint az ára Egy gyorsbusz-programot meg lehetne néhány tízmilliárdból valósítani. De ennél is olcsóbb lenne, ha csak a buszok használnák a buszsávokat, felgyorsulna a közlekedés. A konvergencia-program azonban meg fogja nyomorítani a várost is, nemcsak az országot, így nem mondom azt, hogy fogjunk hozzá gyorsan az 5-ös metróhoz, hiszen még a négyest sem kezdtük el.

Átalakítaná az önkormányzati törvényt? Hogyan kellene együttműködniük a kerületeknek és a fővárosnak?

Az önkormányzati törvény módosítása nem helyi ügy, azt az Országgyűlésnek kell tető alá hoznia. Hiába szeretném, hogy a kerületek tartozzanak szorosabban a fővároshoz, és a helyi hatalmat ne polgármesterek gyakorolják, és legyen olcsóbb az önkormányzatiság, erről törvény kell. Néhány dolgot azonban meg lehet oldani az adott törvényi keretek között is: ilyen az útkarbantartás, a parkok karbantartása, a hulladék szállítása, a távfűtés, az energiagazdálkodás. Képviselői kerekasztalt kell létrehozni, ami havonta ülésezik, és lehetőséget teremt a polgármestereknek és a főpolgármesternek, hogy egyeztessenek a terveikről. Senki sem mondja, hogy a kerületeket számoljuk fel. Az agglomerációval együtt kell dolgozni, s a Budapesti Közlekedési Szövetséget az egész régióra ki kell terjeszteni.

Nézzük részletesebben a közlekedést.

Az M0-ás autóútnak már megvan az ütemezése, a finanszírozása, ez egy állami beruházás. Ám például a Szabadság-híd felújítása nem halasztható tovább, ahogy a Margit-hídé sem. Össze kell kötni a 19-es és 17-es villamost, s ha ez megvan, lesz egy kötött pályás észak-déli vonalunk, a 47-es villamost pedig el kell vinni a Nyugati térig. A BKSZ-re pedig azt mondom, hogy kell egy olyan elszámolási rendszer, egy elektronikus jegy-rendszer, amelyik lehetővé teszi, hogy a MÁV, a Volán és a BKV el tudja számolni egymás között, hogy kinek a járművén melyik utas mennyit utazott.

Parkolásügyben pedig azt mondja, hogy szerezzük vissza a szolgáltatási jogot a vállalkozóktól.

Egyik percről a másikra ez nem megy, tárgyalni kell. Meg kell nézni a szerződéseket, mik a feltételei ennek. Az igazi megoldás persze a megfelelően támogatott mélygarázsok, parkolóházak építése lenne. És egységes rendszer kellene az egész városban.

Ön a programjában külön fejezetet szentel a "zöld Budapestnek", a "zöld" szemléletmódnak. Mit jelent ez?

A budapestiek több mint negyven százaléka nem megy sehova nyaralni, üdülni, hanem a budapesti parkokban próbál kikapcsolódni. A parkjaink enyhén szólva is elhanyagoltak, ezen változtatni kell. A "zöld Budapest" program azonban lényegét tekintve egy szemléletmódot jelent, amibe az energitakarékosság ugyanúgy beletartozik, mint az építészet. Nincs például a városnak főenergetikusa. Kellene egy főmérnök, aki az infrastruktúráért felel, terveket készít, üzemeltet, tehát aki igazán ért hozzá, és nem politikus.

A "zöld" gondolat jellemzi a közlekedési koncepciómat is, hiszen elsősorban a kötött pályás közlekedést pártfogolom, és bármilyen területéhez nyúlunk a városnak, az élhetőbbé tétel, a forgalomcsillapítás is közvetve ezt jelenti.

Megerősíteném a főépítészt, ugyanis neki nagyon fontos szerepe van a rendezésben, mert rendszeresen átlépik az építési szabályzatokat, s egyetlenegy olyan esetet sem tudok, amikor visszabontottak volna házat azért, mert túlterjeszkedett a terveken.

Vagy megemlíthetem a Margit-sziget hetven fájának a kivágását is az uszodafejlesztés miatt, ami rossz elgondolás. A meglévő zöldterület helyett a belső területeken nagyon nehéz újat létrehozni. S itt nagyon szigorúnak kell lenni, átgondoltnak, és főleg a belső városrészben tereket kell képezni. Tehát nem abban kell gondolkodni, hogy van egy foghíj, s azt gyorsan beépítem, hanem meg kell nézni, hogy hogyan tudok pihenésre alkalmas tereket képezni, mert már maga a zöld, a színe, a jelensége is pihentető.