"Magyarországon elszabadultak az indulatok" - kommentálta a CNN az éjszakai budapesti eseményeket bemutató képsorokat. A történtekről szóló beszámolót követően a nemzetközi hírtelevíziót tudósító újságíró megjegyezte: a miniszterelnök beszéde nyomán kialakult demonstráció még egy jó ideig eltarthat, a tüntetők közül sokan ugyanis azt mondják: addig nem mennek haza, amíg le nem mond a kormány.

A CNN az események kapcsán kiemelte, hogy a rendszerváltás óta ez volt az első erőszakos összecsapás Magyarországon.

BBC: a kommunisták bukása óta nem volt példa ilyen zavargásokra

A BBC is azt emelte ki tudósításában, hogy a kommunista uralom bukása nem volt példa ilyen zavargásokra Magyarországon. Megszólaltatott egy tüntetőt, aki szerint az 1956-os forradalom óta nem történt hasonló Magyarországon.

A brit hírtelevíziónak nyilatkozott Eörsi Mátyás, az SZDSZ parlamenti képviselője, aki azt mondta: "Meglepő - habár érthető -, hogy a polgárok dühösek egy olyan politikai vezetőre, aki első ízben kimondta az igazat: azt, hogy az egész politikai osztály hazudik".

A német elektronikus média is vezető hírben hozta a budapesti eseményeket

Az összecsapásról a német közszolgálati televíziók is vezető tudósításban számoltak be reggeli híradásaikban. A ZDF és az ARD képsorai bemutatták az épület közelében lángoló autókat, a nemzeti színű zászlókat lengető és kormányellenes transzparenseket magasba emelő embereket, akik fokozatosan szorították vissza a sisakot viselő és pajzsokkal védekező rendőröket.

A Deutschlandfunk rádióállomás reggeli híradásában szintén a legelső hírek között számolt be arról, hogy - mint fogalmazott - a kormányellenes tüntetések az éjszaka folyamán súlyos összetűzésekre vezettek. A kormány ellen tiltakozók egy csoportja megrohamozta az állami televízió központi épületét, s leállítatta az adás sugárzását. Azt megelőzően a tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket és autókat gyújtottak fel. A rádió szerint legkevesebb száz személy megsebesült.

Olasz lapvélemények: "nehéz tagadni, hogy a magyarokat becsapták"

Szélsőjobboldali és huligánakciónak nevezte a Corriere della Sera olasz napilap internetes kiadása a budapesti tv-székház ostromát. A tekintélyes milánói lap helyszíni beszámolójában kiemelte, hogy a zavargásokat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezette szélsőjobboldaliak, illetve futballcsapatok ismert garázdái részvételével.

A La Repubblica című liberális római napilap ugyancsak internetes portálján emlékeztetett arra, hogy az 1989-es rendszerváltást megelőző tiltakozó akciók óta ezek voltak az első utcai összecsapások Magyarországon, néhány héttel az 1956-os "tragikus események" 50. évfordulója előtt.

A La Repubblica honlapja szerint Gyurcsány Ferenc "utólagos őszinteségi rohamában" elismerte, hogy májusban egy párttanácskozáson kijelentette: a kormány folyamatosan hazudott tevékenységével és eredményeivel kapcsolatban azért, hogy megnyerje az áprilisi parlamenti választásokat, és ez úgy tűnik, sokba kerül neki.

"Hazudtam, hogy legyőzzem az utcán a magyarországi ellenzéket" - ezt a címet adta cikkének a jobboldali Il Giornale internetes kiadása. A lap, amely megemlíti, hogy a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése által kiváltott tüntetések alig két héttel a kulcsfontosságú helyhatósági választások előtt robbantak ki.

Az Il Giornale szerint Gyurcsány, a "vörös milliomos" mindeddig nagy népszerűségnek örvendett és az európai szociáldemokrácia szimbolikus alakja lett. A beszédből vett idézetek után a lap így ír: "Nehéz tagadni, hogy a magyarokat becsapták. A választások előtt a kormány a megszorító intézkedések csökkentését ígérte, ezzel szemben adóemelést hagyott jóvá, és mintegy 3,7 milliárd euróval nyirbálta meg a közkiadásokat, a költségvetési deficit pedig a bruttó nemzeti össztermék 10,1 százaléka lesz, csaknem a duplája annak, mint amennyit a választási kampány során ígértek."

Csehország: a Lidové Noviny párhuzamot lát a két ország között

A magyarországi és a csehországi helyzet között von rövid párhuzamot keddi jegyzetében a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.

Gyurcsány Ferenc akarata ellenére egy élő testen elvégzendő kísérletet indított el, amelynek célja kipróbálni, hogy vajon hazugsággal, vagy igazmondással lehet-e jobban megvalósítani a gazdasági reformokat, olvasható a "Mi rosszabb a hazugságnál" című jegyzetben.

A szerző, Martin Weiss rámutat: a kormányfő most erélyt próbál kovácsolni abból az akarata ellenére nyilvánosságra került beismeréséből, hogy kormánya az utóbbi két évben semmit sem csinált, s hazudott a közvéleménynek. A beismerést bizonyítéknak próbálja beállítani, hogy a reformokat valóban komolyan gondolja. "S el kell ismerni, hogy beszédében vannak erre utaló bizonyítékok" - szögezi le a szerző.

Úgy véli azonban, hogy cseh szemmel nézve van rosszabb dolog is, mint a magyar hazugság leleplezése, mégpedig az, hogy a Cseh Szociáldemokrata Párt tanácskozásain ilyen felszólalások nem hangzanak el. "Ki kell várnunk a tízszázalékos a költségvetési hiányt, hogy a mi populistáink is tudatosítsák, hogy hazudnak" - teszi fel a kérdést jegyzete végén a szerző.

Orosz lapok: Gyurcsány furcsán viselkedett Szocsiban

Moszkvai lapok Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök furcsa viselkedéséről cikkeztek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Szocsiban lezajlott találkozójáról szóló keddi beszámolóikban, míg az orosz tévécsatornák tudósítottak a budapesti MTV-székház ostromáról, a kormány lemondásának követeléséről, megemlítve a szovjet hősi emlékmű meggyalázását is.

A Nyezaviszimaja Gazeta című elitlap, amely szerint Gyurcsány látható zavarban volt Szocsiban, a miniszterelnök viselkedését a magyar önkormányzati választást megelőző válsággal magyarázta, beszámolva annak a hangfelvételnek a nyilvánosságra kerüléséről, amelyen elismerte: a szocialisták hazudtak a népnek a gazdaság valós állapotáról, hogy megszerezhessék a győzelmet a tavaszi parlamenti választáson.

Gyurcsány aligha politikai támogatásért utazott Putyinhoz - jegyezte meg a Nyezaviszimaja Gazeta, amely két nyomós érvet is felhozott ezzel szemben. Mint emlékeztetett, Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök 2004-ben Putyin támogatását kereste, és "mindnyájan tudjuk, hogy ez hova (a narancsszínű forradalomhoz) vezetett. Másrészt annak az országnak a vezetője, amely 1956-ban elfojtotta a budapesti felkelést, aligha gyakorolhat jótékony befolyást a magyar választókra."

Gyurcsány azonban erről nem beszélt Szocsiban, hanem "ragyogóan felmondta" Putyin koncepcióját az orosz és az európai energiavállalatok közötti részvénycserére - írta a moszkvai lap, amely "a jól elsajátított lecke miatti elégedettséget" vélte kiérezni a magyar miniszterelnök hangjából.