Infostart.hu
eur:
365.55
usd:
324.98
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Rishi Sunak brit kormányfő (k) fogadja Joe Biden amerikai elnököt (j) az Észak-Írországban fekvő Crumlin repülőterén 2023. április 11-én. Biden a nagypénteki rendezési megállapodás, hivatalos nevén a Belfasti Egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából szervezett eseménysorozaton vesz részt Írországban és Észak-Írországban.MTI/AP/Patrick Semansky
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Joe Biden a nagy ünneplés helyett csak rövid időt tölt Észak-Írországban

A szokásosnál kevesebb felhajtással jár Joe Biden amerikai elnök Észak-Írországi útja, amelyet az ottani lázongásokat jobbára lezáró Nagypénteki Béke évfordulójára időzítettek. Elemzők azt várták, hogy Biden befektetések ígéretével próbálja közelebb hozni az egymással ismét rivalizáló protestánsokat és katolikusokat.

Ez a vizit nem az, ami lehetett volna – ismételgették a tudósítók Joe Biden Észak-írországi látogatása kapcsán. Az amerikai elnöki gép, az Air Force One kedd este érkezett meg Belfastba. Az elnök az Észak-Ír fővárosban töltött körülbelül 18 óra felét átaludta.

Pedig az Egyesült Államok, mint a 25 éve aláírt Nagypénteki Békeegyezmény közvetítője, nagy ünneplésre készült, és az ír gyökereire büszke Joe Biden különösen. Most viszont annyi szerepelt a programjában, hogy beszédet mond egy helyi egyetemen, majd délben, az Ír Köztársaságba veszi az irányt, ahol egészen péntekig marad.

A Nagy-Britanniának és Észak-Írországnak szentelt minimális idő részben annak az oka, hogy

nem működik a békeegyezmény egyik fő intézménye, a regionális észak-ír parlament,

amelyben az ír egyesítést akaró nacionalisták és a brit koronához hű protestánsok a hatalmat megosztva intézhetnék a tartomány ügyeit. Pedig sokáig működött, és még egykori ellenségek is politikusként barátságokat kötöttek.

A békeegyezmény kimondja, hogy sem Írországnak, sem Nagy-Britanniának nincs a másik felé területi követelése. Azt is magába foglalja, hogy Észak-Írország békés úton, népszavazással csatlakozhat az Ír Köztársasághoz, ha a többség ezt akarja. Mindez elég volt ahhoz, hogy a tartományban jobbára leálljon a terror és az erőszak, és egy egész nemzedék nőjön fel, amelynek a BBC fiatalokkal folytatott interjúi alapján eléggé halvány fogalma van csak arról, mennyi vér folyt a hazájában, és micsoda ellentétei voltak családjának a szomszédokkal.

Jelenleg a Stormont (az Észak-Ír autonóm parlament) a brexit, illetve az azt követő és az EU-val elfogadott kereskedelmi szabályozás, az Északír Záradék, újabb nevén a Windsori Keretegyezmény miatt nem működik. A két nagy erő egyike, a Demokratikus Unionista Párt úgy véli, hogy az alku fokozatosan elszakítja a tartományt Nagy-Britanniától.

Az ő bojkottjuk fosztotta Joe Bident a grandiózus ünneplés lehetőségétől, és késztette a vizit tervezőit arra, hogy töröljék a programból a parlamenti vizit, és az északír politikai pártokkal való találkozó tervét. Elemzők arra számítottak, hogy belfasti beszédében belengeti az amerikai befektetések lehetőségét, ha a protestánsok leállítják a bojkottot és visszatérnek a hatalmat megosztó törvényhozásba. Erre a protestáns párt jelezte, hogy

"őket még egy amerikai elnök sem helyezheti nyomás alá".

Finom jelzés, hogy Joe Biden nem megy Londonba, így Rishi Sunak miniszterelnök ment Belfastba, hogy ott üdvözölje és rövid tanácskozást folytasson vele. Az hosszabb, írországi vizittel pedig az amerikai elnök az otthoni közönségnek játszik, mivel 30 millió amerikai rendelkezik ír gyökerekkel.

Közben Észak-Írországban ismét fenyegető módon megjelent a szektás erőszak. Néhány hete sikertelen merényletet követtek el egy rendőrtiszt ellen és az egykori IRA-t idéző maszkban, sapkában és napszemüvegben vonultak fel katolikus fiatalok, akiket saját közösségük levideózott, de akik később elégették a ruhájukat, hogy ne lehessen azonosítani őket. A terrorcsoportokkal való szimpátia megnyilvánulásait ugyanis törvény tiltja.

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Jó a hangulat a világ tőzsdéin, ma reggel Ázsiában erősödéseket lehetett látni, Európában is pozitívak voltak a mozgások. A befektetők fókuszában a globális kötvényhozamok és az olajár alakulása áll, ma esnek az amerikai hozamok, és az olajár is lefelé vette az irányt. Az amerikai tőzsdéken is folytatódott az emelkedés, az S&P 500 és a Nasdaq új csúcsra ment, az Nvidia pedig karnyújtásnyira került a 6000 milliárd dolláros piaci kapitalizációhoz. A magyar tőzsdét főként az OTP menetelése húzta ma felfelé.   Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×