Infostart.hu
eur:
367.18
usd:
328.75
bux:
143895.87
2026. október 27. kedd Szabina
Rishi Sunak brit kormányfő (k) fogadja Joe Biden amerikai elnököt (j) az Észak-Írországban fekvő Crumlin repülőterén 2023. április 11-én. Biden a nagypénteki rendezési megállapodás, hivatalos nevén a Belfasti Egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából szervezett eseménysorozaton vesz részt Írországban és Észak-Írországban.MTI/AP/Patrick Semansky
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Joe Biden a nagy ünneplés helyett csak rövid időt tölt Észak-Írországban

A szokásosnál kevesebb felhajtással jár Joe Biden amerikai elnök Észak-Írországi útja, amelyet az ottani lázongásokat jobbára lezáró Nagypénteki Béke évfordulójára időzítettek. Elemzők azt várták, hogy Biden befektetések ígéretével próbálja közelebb hozni az egymással ismét rivalizáló protestánsokat és katolikusokat.

Ez a vizit nem az, ami lehetett volna – ismételgették a tudósítók Joe Biden Észak-írországi látogatása kapcsán. Az amerikai elnöki gép, az Air Force One kedd este érkezett meg Belfastba. Az elnök az Észak-Ír fővárosban töltött körülbelül 18 óra felét átaludta.

Pedig az Egyesült Államok, mint a 25 éve aláírt Nagypénteki Békeegyezmény közvetítője, nagy ünneplésre készült, és az ír gyökereire büszke Joe Biden különösen. Most viszont annyi szerepelt a programjában, hogy beszédet mond egy helyi egyetemen, majd délben, az Ír Köztársaságba veszi az irányt, ahol egészen péntekig marad.

A Nagy-Britanniának és Észak-Írországnak szentelt minimális idő részben annak az oka, hogy

nem működik a békeegyezmény egyik fő intézménye, a regionális észak-ír parlament,

amelyben az ír egyesítést akaró nacionalisták és a brit koronához hű protestánsok a hatalmat megosztva intézhetnék a tartomány ügyeit. Pedig sokáig működött, és még egykori ellenségek is politikusként barátságokat kötöttek.

A békeegyezmény kimondja, hogy sem Írországnak, sem Nagy-Britanniának nincs a másik felé területi követelése. Azt is magába foglalja, hogy Észak-Írország békés úton, népszavazással csatlakozhat az Ír Köztársasághoz, ha a többség ezt akarja. Mindez elég volt ahhoz, hogy a tartományban jobbára leálljon a terror és az erőszak, és egy egész nemzedék nőjön fel, amelynek a BBC fiatalokkal folytatott interjúi alapján eléggé halvány fogalma van csak arról, mennyi vér folyt a hazájában, és micsoda ellentétei voltak családjának a szomszédokkal.

Jelenleg a Stormont (az Észak-Ír autonóm parlament) a brexit, illetve az azt követő és az EU-val elfogadott kereskedelmi szabályozás, az Északír Záradék, újabb nevén a Windsori Keretegyezmény miatt nem működik. A két nagy erő egyike, a Demokratikus Unionista Párt úgy véli, hogy az alku fokozatosan elszakítja a tartományt Nagy-Britanniától.

Az ő bojkottjuk fosztotta Joe Bident a grandiózus ünneplés lehetőségétől, és késztette a vizit tervezőit arra, hogy töröljék a programból a parlamenti vizit, és az északír politikai pártokkal való találkozó tervét. Elemzők arra számítottak, hogy belfasti beszédében belengeti az amerikai befektetések lehetőségét, ha a protestánsok leállítják a bojkottot és visszatérnek a hatalmat megosztó törvényhozásba. Erre a protestáns párt jelezte, hogy

"őket még egy amerikai elnök sem helyezheti nyomás alá".

Finom jelzés, hogy Joe Biden nem megy Londonba, így Rishi Sunak miniszterelnök ment Belfastba, hogy ott üdvözölje és rövid tanácskozást folytasson vele. Az hosszabb, írországi vizittel pedig az amerikai elnök az otthoni közönségnek játszik, mivel 30 millió amerikai rendelkezik ír gyökerekkel.

Közben Észak-Írországban ismét fenyegető módon megjelent a szektás erőszak. Néhány hete sikertelen merényletet követtek el egy rendőrtiszt ellen és az egykori IRA-t idéző maszkban, sapkában és napszemüvegben vonultak fel katolikus fiatalok, akiket saját közösségük levideózott, de akik később elégették a ruhájukat, hogy ne lehessen azonosítani őket. A terrorcsoportokkal való szimpátia megnyilvánulásait ugyanis törvény tiltja.

Címlapról ajánljuk
Nagy Dávid: valószínűleg nem a választásokon fog eldőlni, milyen kormány alakulhat Izraelben

Nagy Dávid: valószínűleg nem a választásokon fog eldőlni, milyen kormány alakulhat Izraelben

Október 27-én újra választásokat tartanak Izraelben. A választópolgárok először járulnak az urnákhoz az 2023. október 7-i események és az azt követő háborús időszak után. A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb ellenzéki kihívó erő, Gadi Eisenkot pártja és a jelenleg kormányzó Benjámin Netanjahu vezette kormánypárt fej-fej mellett halad. Az izraeli választások tétjéről és kimeneteléről Nagy Dávidot, az Oeconomus biztonságpolitikai elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Harry Kane kapta a 2026-os aranylabdát

Bár a spanyol futball és azon belül a Barcelona tarolt a 2026-os, Londonban rendezett Aranylabda-díjátadón, a legfontosabb díjat az angol válogatott csapatkapitánya, a Bayern München csatára érdemelte ki. Harry Kane-t választották a szavazók a 2025–2026-os idény legjobbjának.
inforadio
ARÉNA
2026.10.27. kedd, 18:00
Farkas András
nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×