Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója beszél a színház 125. évadának évadhirdető sajtótájékoztatóján 2020. július 1-jén.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Rudolf Péter: szeretném, ha a Víg Szalon generációk találkozóhelyévé válna

A hétvégén megnyitotta kapuit a Vígszínház közvetlen szomszédságában lévő épületben a Víg Szalon, a teátrum negyedik játszóhelye. Az egykori kávéházi, majd üzlethelyiséget a Vígszínház azzal a szándékkal bérelte ki és újította fel, hogy a klasszikus szalonkultúrát újraértelmezve egyfajta találkozási és közösségi teret hozzon létre.

"Kifejezetten fontosnak tartom, hogy ez egy találkozási pont. A szalon szóval kapcsolatos asszociációk azt jelzik számomra, hogy szükségünk van arra, hogy találkozzunk" – mondta az InfoRádióban Rudolf Péter színművész, a Vígszínház igazgatója. Hozzátette, szeretné, ha ezen a helyen generációk találkoznának, a megosztott szakma képviselői, és beszélgetnének. Az igazgató leszögezte,

hisz abban, hogy beszélgetve lehetséges bizonyos dolgokat megélni, túlélni.

A Víg Szalon kapcsán elmondta, ezen a helyszínen, mivel a technikai lehetőségek korlátozottak, esetleg monodrámákat lesz lehetséges előadni, de valójában inkább a szalonéletet szeretnék létrehozni, ahol a kíváncsi emberek a színházi kereteken kívül egy előadás után ott tudnak maradni, adott esetben akár beszélgetni, találkozni egymással.

Rudolf Péter kifejtette, korunk technológiája, az okostelefon, a social media arra ösztönzi az embereket, hogy befelé fordulva éljenek, bezárkózzanak, és így egyre ritkább, hogy közvetlenül, szemtől szemben beszélgetnek. Úgy véli, baj, hogy megváltozik a kommunikáció, ami űrt teremt nemcsak benne, hanem szerinte az egész világban is. A Víg Szalon célja, hogy ezt a társalgást visszamenekítse, modern formában.

A helyszín megtalálása a színházigazgató szerint egy misztikus véletlen volt: raktárt keresve toppant be oda négy évvel korábban, akkor még egy üzlet volt, de olyan volt, mintha a Vígszínházba lépett volna be. Később kiderült, hogy a hely kibérelhető, és az is, hogy az alaprajz tökéletesen alkalmas egy mini színház-szalon működtetésére. Rudolf Péter azt is elárulta, hogy

a helyiség egykor klubkávéház volt, ahová a Vígszínház holdudvara járt, megfordult ott Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, de állítólag még József Attila is.

A Vígszínház igazgatója szerint a Víg Szalon negyedik előadóhelyként csatlakozni fog az évadtervezéshez is. Hozzátette, jelenleg problémát okoz a zsúfolt műsorterv, és a szalon fokozatosan fogják megtölteni élettel. Elismerte, hogy az új helyszín nagy teher a kollégáknak, "de aki belép ide, abban feltámad a remény, hogy ez egy önmagán túlmutatóan fontos létesítmény lesz", ezért a kezdeti ijedtség után mindenki nagy hévvel kezdett dolgozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×