A 2004. december 5-ei népszavazás eredményére hivatkozva nem fogadják erdélyi önkormányzati vezetők Márki-Zay Pétert - derül ki a Székelyhon.ro portálra felkerült levélből, amelyet számos romániai magyar településvezető aláírt, és amelyet Márki-Zay Péter magyar ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek címeztek.

"Az erdélyi magyarok nem felejtenek" - fogalmaz a levél, amelynek nyolc RMDSZ-es aláírója van. "December 5-e bűne nem évült el, az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást" - fogalmaznak az írásban.

Az aláírók:

• Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere
• Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke
• Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere
• Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere
• Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke
• Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke
• Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és
• Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Szerintük az erdélyi magyar közösség legitim képviselője Kelemen Hunor, így ha az ellenzéki erők a választási kampány részeként az erdélyi magyarokra is figyelmet fordítanak, elsősorban őt kell keresni.

Hangsúlyozzák, fontos és jó lépésnek tartják, hogy a magyarországi ellenzék a külhoni magyarokra is figyelni akar, mert el kell jönnie annak az időnek, amikor "a magyar nemzet sebei begyógyulnak, és a külhoni magyaroknak a nemzethez való tartozását többé nem kérdőjelezi meg senki".

A hódmezővásárhelyi polgármester csapatának egyik tagja - a portál cikke szerint - magánüzenetben jelezte, hogy tudomásul vették a levelet.

2004. december 5-én a Magyarok Világszövetsége abban a kérdésben kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy

• Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

A népszavazáson 37,5 százaléknyi választó jelent meg Magyarországon, 51,57 százalék voksolt igennel, amely az akkori népszavazási szabályok szerint azt jelentette, hogy a kezdeményezés elbukott.