Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay

Komoly kihívást jelent a használt arcmaszkok újrahasznosítása

Világszerte komoly kihívást jelent a koronavírus-járvány megfékezésében kulcsszerepet játszó, eldobható arcmaszkok újrahasznosítása: Ausztráliában útépítési alapanyaggá alakítanák a kutatók, az Egyesült Államokban padokat, Franciaországban autókárpitot gyártanak belőlük.

Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) adatai szerint világszerte nagyjából 129 milliárd eldobható védőmaszkot használnak el havonta - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A polipropilénből készült maszkok használat után általában a kukákba, majd a szeméttelepekre kerülnek, esetleg elégetik őket. Találkozni velük azonban az utcákon, a folyókban és az óceánokban is, ahol fenyegetést jelentenek az állatvilágra.

A kutatók és a vállalatok is keresik a módját a használt arcmaszkok újrahasznosításának.

Nagy-Britanniában számos kórház beszerezte a cardiffi székhelyű Thermal Compaction Group zúzó- és tömörítőgépét, amely kék színű táblákká olvasztja össze a védőruházatokat és a sebészeti maszkokat. A kapott anyagból egyebek között kerti székek és asztalok készülnek.

Franciaországban az újrahasznosítással foglalkozó Tri-o et Greenwishes nevű vállalat havonta - 250 eurótól (87 ezer forint) kezdődő áron - begyűjti ügyfeleitől, köztük párizsi kórházaktól, a TF1 televíziós csatornától és a Saint-Gobain építőipari konszerntől a speciális szemetesekbe kidobott arcmaszkokat.

A vállalat újrahasznosító üzemében kézzel kiválogatják a maszkok közé véletlenül bedobott zsebkendőket, kesztyűket és poharakat, majd a maszkokat egy hétre "karanténba" helyezik.

A maszkokat végül két észak-franciaországi cég feldarabolja, fertőtleníti és kivonja belőlük a polipropilént, amelyből aztán autókárpit és egyéb műanyag autóalkatrész készül.

A Tri-o et Greenwishes eddig egytonna arcmaszkot hasznosított újra és reményei szerint év végéig eléri a 20 tonnát. Ez azonban csak egy csepp a maszktengerben. Egy januári jelentés szerint ugyanis tavaly csaknem 40 ezer tonna maszk landolt a szemétben - újrahasznosítási opció nélkül - Franciaországban.

Az amerikai New Jersey állambeli Trentonban működő TerraCycle speciális hulladéktárolókat kínál az eldobható maszkok számára 88 dollárt (25 ezer forint). A begyűjtött arcmaszkokat aztán a partnercégek műanyagszemcsékké alakítják. Ezeket eladják a különböző gyártóknak, akik egyebek között padokat és burkolatokat készítenek belőlük.

A melbourne-i RMIT Egyetem kutatói szerint a fertőtlenített és feldarabolt arcmaszkok, valamint feldolgozott kőtörmelék elegyéből rugalmas és erős útépítési alapanyagot lehet előállítani. Hárommillió arcmaszkra van szükség egy kilométernyi úthoz. A szakemberek jelenleg partnereket keresnek egy próbaútszakasz megépítéséhez, és a maszkok cementben való használatát is vizsgálják.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×