Vezető pozíciója ellenére az Egyesült Államok gazdasági előnye jelentősen csökken Kínával szemben – vélekedett Moldicz István Csaba, a Keleti Üzleti Akadémiai Központ kutatásvezetője a Külügyi és Külgazdasági Intézet internetes kerekasztal-beszélgetésén, amely az Egyesült Államok és Kína versenyfutását elemezte.

"Nagyon-nagyon gyors fejlődést lehet látni Kína részéről, ugyanakkor a legtöbb területen továbbra is az Egyesült Államok a meghatározó, de azzal együtt, hogy ezekben a mutatókban utóbbinál stagnálást, vagy akár visszacsúszást látni"

- tette hozzá a kutató.

Novák Tamás, a New York-i magyar főkonzulátus tudományos és technológiai attaséja kiemelte, hogy az elmúlt években az Egyesült Államokban meredeken nőttek azok a források, amelyeket kutatás-fejlesztésre fordítottak.

"Azt lehet mondani, hogy 2017-ről 2018-ra volumenében az eddigi legnagyobb ugrás következett be a k+f ráfordításokban, nagyjából 32 milliárd dollárral növekedtek a kiadások. Most ez körülbelül a GDP 2,82 százalékát éri el. Ezzel az eddigi legmagasabb GDP-arányos k+f kiadás az Egyesült Államoké. Egyszer volt hasonló, a hatvanas évek közepén, amikor a Holdra szállás-projekt zajlott" - emelte ki az attasé.

Novák Tamás ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a hétköznapokban viszont már érezhető Kínai technológiai előnye.

"Az autóforradalom az Egyesült Államokból indult, Amerikában érezték meg először az emberek, hogy a technológiai fejlődésnek ilyen hétköznapi gyakorlati eredményei vannak, hogy mindenki autót tud venni. Vagy az ötvenes években a színes tévé, vagy akár a hűtőszekrény. Ám ha ma összehasonlítunk egy New York-i és egy sanghaji metróhálózatot, és ha egy amerikai mindkét hálózaton utazik, akkor ég és föld a különbség – és nem a New York-i metró javára.

Vagy gondoljunk a mobilfizetésre, ami az USA-ban nagyon gyerekcipőben jár még"

- hívta fel a különbségekre a figyelmet az attasé.

Moldicz István Csaba arra is kitért, hogy Kína mennyire vonzó a kutatók számára.

"Valóban egyre növekvő mértékben képes arra, hogy tehetségeket, professzorokat vonzzon, hiszen a legalapvetőbb dolog, ami kell egy jó felsőoktatáshoz - mint minden háborúhoz -, a "pénz, pénz, pénz", ami ugye van Kínában. Ez lehetőséget kínál arra, hogy vonzza ezeket az embereket, ugyanakkor azt is kell látni, hogy bizonyos életpálya-szakaszokban vonzóbb Kína a kutatóknak és az oktatóknak. Elsőként a kutatói pálya kezdeti szakaszán, amikor valaki a PhD-jét megszerzi, vagy már épp megszerezte, illetve azon professzoroknak, akik már úgymond a levezető időszakban vannak - nyugdíj előtt állnak, vagy már nyugdíjasként mentek át Kínába" - mondta Moldicz István Csaba. Hozzátette: Kína törekszik arra is, hogy a nemzetközi technológiai szabványokban világszerte domináns legyen.