Infostart.hu
eur:
367.08
usd:
328.16
bux:
141721.73
2026. október 7. szerda Amália

Fordulat a Herzog-örökösök ügyében

Nem folytatható le a Herzog-örökösöknek a magyar állam ellen indított pere az Egyesült Államokban az amerikai legfelsőbb bíróság döntése szerint.

A bíróság hétfőn jelentette be, hogy nem fogadja be az évek óta húzódó ügyet, helyben hagyva egy fellebbviteli bíróság azon döntését, amely szerint az ügy nem tárgyalható az Egyesült Államokban.

A Herzog-örökösök - miután Magyarországon jogerősen elutasították keresetüket -

2010-ben indítottak pert a magyar állam ellen az Egyesült Államokban a holokauszt idején magyar múzeumokba került, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzésére.

Egy amerikai bíróság 2011 decemberében helyt adott Magyarország közbenső fellebbezési indítványának, amelyben azt kérték, vizsgálják felül, hogy az ügy lefolytatható-e amerikai bíróságon. A magyar állam szerint ugyanis amerikai bíróság nem illetékes a Herzog-gyűjtemény Magyarországon lévő darabjainak tulajdonjogi kérdésében, mivel az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi egyezmény keretében azt is rendezték.

A fellebbezési eljárás során washingtoni szövetségi bírók 2013-ban és 2017-ban is az örökösök javára döntöttek, úgy foglalva állást, hogy a magyar állam elleni per lefolytatható az Egyesült Államokban.

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált.

Herzog 1934-ben hunyt el, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után a gyűjteményt három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott, a náci megszállást követően számos darabja magyar múzeumokba került, az örökösök szerint azonban csak letétbe.

A Herzog-örökösök által követelt alkotásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik.

Korábban Németország és Lengyelország is visszaadott több festményt a Herzog-örökösöknek a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×