Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Getty Images/Thanasis Zovoilis

Szakértő: elkerülhetetlen a magyar nyugdíjrendszer reformja

Tíz éven belül minden negyedik magyar nyugdíjas lesz.

A magyar nyugdíjrendszer nem képes megelőzni az időskori elszegényedést, és nem tudja megfelelő módon helyettesíteni a munkából származó jövedelmet, ezért nem is felel meg az uniós elvárásoknak - mondta az InfoRádióban Farkas András.

A NyugdíjGuru News alapítója emlékeztetett arra, hogy a hazai nyugdíjrendszer uniós összevetésben visszacsúszott a 25. helyre, már csak két tagállam van mögötte.

"A nyugdíj megállapítás során figyelembe kell venni az országos nettó átlagkereset szintjét, de amikor a nyugdíjemelésekre kerül sor, kizárólag az infláció mértékét lehet figyelembe venni Magyarországon. Ezért az induló nyugdíj viszonylag kielégítő mértékben tükrözi az országos átlagkeresetek alakulását, de utána ez drámai mértékben le tud szakadni minden olyan évben, amikor az infláció mértéke alacsonyabb, mint a nettó átlagkereset nominális növekedése. Akkor minden évben a nyugdíjak értéke veszít a vásárlóerejéből" - mondta a szakértő.

Szerinte a jelenlegi rendszert az állam addig tartja fenn, ameddig akarja, hiszen ha nem elég a járulékbevétel, és nem elég a Magyarországon szociális hozzájárulási adónak nevezett, a munkáltatókat terhelő közteher, akkor azokat a költségvetésből köteles kiegészíteni az egyéb adóbevételek terhére.

"Ez a jövőben egyre inkább így lesz, ahogy öregszik a társadalom. Már most a magyar lakosság 20,8 százaléka 65 évesnél idősebb, ez 6-7 éven belül majdnem 24 százalékra nő, tehát a magyar lakosság egynegyede nyugdíjas lesz. Ebből az következik, hogy az aktív rétegeknek egyre nagyobb lesz a terhelése" - fejtette ki. Hozzátette, hogy emiatt vagy a járulékokat emelik, vagy a nyugdíjakat kell csökkenteni.

A szakértő kifogásolta a rendszer átláthatóságát, szerinte rendkívül bonyolult a várható nyugdíj kiszámolásának a módszere, az állampolgárok nem tudják előre kikövetkeztetni az összeget, így nem tudnak előre tervezni.

"Lassan az egyetlen olyan nyugdíjrendszer lesz Európában a magyar, amelyben nem működik foglalkoztatói nyugdíjpillér. Ha ezt nem tudjuk korrigálni, akkor a magyar nyugdíjrendszer továbbra is rendkívül fej-nehéz marad, mindent az állami nyugdíjrendszertől várunk, amelynek emiatt is egyre nehezebb lesz a fenntarthatósága" - mondta Farkas András.

A szakértő kiemelte, hogy az állami nyugdíjrendszer fenntartását mindenképpen biztosítani kell, hiszen abban kétmillió öregségi nyugdíjas és több mint négyszázezer egyéb ellátottat érintett, azaz

Magyarország lakosságának egynegyede valamilyen módon az állami nyugdíjrendszer vagy annak kiegészítő rendszerei működésétől függ.

Hozzátette, hogy az egyén felelőssége is rendkívül fontos, az öngondoskodás eszközeit sokkal nagyobb mértékben és nagyobb tételekkel kellene figyelembe vennie minden magyar állampolgárnak, amíg ezt megteheti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×