„Abban bízunk, hogy az általános javuló eredmények elsődlegesen a pedagógiai munkának köszönhetők, de természetesen vannak olyan objektív okok is, amelyek továbbá hozzájárulhattak” – mondta az InfoRádióban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az egyik lehet ezek közül, hogy bár a 2022–23-as digitális platformra való átállás kezdetben okozott némi nehézséget, mostanra sokkal inkább rutinszerűvé vált a diákok számára is.

Az államtitkár szerint annak is szerepe van a javulásban, hogy részt vettek olyan évfolyamok is, amelyek 2020 és 2022 között sok időt töltöttek tantermen kívüli, digitális munkarendben, ami megnehezítette a fiatalok felkészülését és globális szinten is hozzájárulhatott a tanulói eredmények romlásához.

„Mostanra viszont a járvány már csak múló emlék, és így érvényesül az oktató-nevelő munka fejlesztő hatása, folyamatos javulást téve lehetővé”

– tette hozzá. Maruzsa Zoltán beszélt arról is, hogy voltak regionális különbségek, ahogyan korábban is mindig, de a megyei eredményeket az Oktatási Hivatal honlapján egy adatvizualizációs eszköz segítségével meg lehet tekinteni. Az iskolák természetesen jóval részetesebb adaokra lebontva is hozzáférhetnek az eredményeikhez – jegyezte meg.

Mint mondta, ez óriási lehetőség és egyben fontos feladat az igazgatók, valamint az adott tárgyat tanító pedagógusok számára, ugyanis a diákjaikat így teljesítményük alapján el tudják helyezni az országos eredményekhez képest. Az államtitkár szerint így jól látszik, hogy hol kifejezetten eredményes a munka, és hol lehet érdemes adott esetben változtatni. De fontos visszajelzés az oktatók munkájára nézve, valamint az intézményvezetőknek, hogy hogyan szervezzék a továbbiakban az oktatást, mely területekre kell nagyobb figyelmet fordítani a tanulók eredményességének a javítása érdekében.

A köznevelésért felelős államtitkár kiemelte:

nem terveznek változtatni a továbbiakban a kompetenciamérés módszertanán.

Megjegyezte, természetesen mindig kihívás, hogy lehetőleg azonos körülmények között valósuljon meg a mérés, elvégre csak akkor születhetnek összehasonlítható adatok. Ez 2022 óta úgy teljesül, hogy a diákoknak ugyanazon a platformon, ugyanolyan digitális módszerekkel kell dolgoznia. Azt még vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy szükséges-e valamilyen beavatkozás, de az államtitkár úgy látja, jelenleg egy nagyon jól működő felület áll rendelkezésre.

Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy több olyan írás is megjelent, ami azt taglalja, hogy a diákok előszeretettel veszik igénybe a mesterséges intelligencia segítségét, de pontosan azért van a teremfelügyelet, hogy ezt megakadályozza, hiszen a mérés során a hivatal a diákok valós teljesítményére kíváncsi, nem arra, hogy ki hogyan tud külső forrásból segítséget szerezni.

Hangsúlyozta: a szabályok világosak, tehát teljes képernyőt kell használni és más platformok megnyitása nem engedélyezett, a felügyelő tanár dolga pedig, hogy körbejárjon és az előírások betartását ellenőrizze a teremben.

Eseti jelleggel előfordulhat persze csalás, de semmiképp sem rendszerszerű

– tette hozzá. Maruzsa Zoltán megjegyezve: továbbra is aktívak azok a szoftverek, amik kiszűrhetik az esetleges hibamintázatot: vagyis, ha egy teremben minden diák eredménye jó vagy mindenkinek rossz, akkor a program ezt tudja jelezni az Oktatási Hivatalnak, ilyen esetben pedig vizsgálat szokott indulni az eset feltárására, az iskolák pedig felhívást kapnak, hogy szigorítsanak az ellenőrzésen.