Infostart.hu
eur:
385
usd:
328.34
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Queen Elizabeth II discusses some of the exhibits with Sir Anthony Blunt (extreme right), watched by Sir Kenneth Clark (extreme left), during her visit to the Courtauld Institute of Art, London University. On 16th November 1979, Sir Anthony Blunt, the Queens Adviser on Art, was exposed as a Russian Spy and part of the notorious Cambridge Spy Ring   (Photo by PA Images via Getty Images)
Nyitókép: PA Images via Getty Images

Kilenc éven át titkolták a királynő előtt, kém dolgozott a háztartásában

A titkosítás alól most feloldott brit dokumentumok szerint a néhai II. Erzsébet angol királynő éveken át nem tudott róla, hogy egyik alkalmazottja kettős ügynök volt. Amikor végül megmondták neki, sztoikus nyugalommal fogadta a hírt.

Antony Blunt is tagja volt az úgynevezett cambridge-i ötök kémbandának. A többiekhez hasonlóan a királyi festménygyűjtemény kezelőjeként dolgozó művészettörténész is a brit–szovjet kettős ügynök volt. Blunt 1964. áprilisában tett vallomást. A brit elhárítás, az MI5 titkosítás alól most feloldott adatai szerint azonban a királynőnek erről csak 1973-ban szóltak. A döntést Edward Heath akkori miniszterelnök kormánya hozta meg, Blunt romló egészségi állapota miatt.

A kabinet úgy vélte, hogy nagyon kínos lenne, ha halála idején derülne ki, hogy már jóval korábban vallomást tett és hogy cserébe immunitást kapott. Ezért a kormány végül felkérte a királynő titkárát, hogy informálja az uralkodót – írta a Guardian című lap.

A titkár, Martin Charteris arról számolt be, hogy „nagyon nyugodtan és meglepetés nélkül fogadta. Emlékezett rá ugyanis, hogy Blunt már a Burgess/Maclean ügy idején gyanússá vált.”

A cambridge-i ötök

1951-ben bukott le a csoport első két tagja, Donald MacLean és Guy Burgess, de el tudtak szökni Moszkvába. „A harmadik”, Kim Philby brit hírszerző egy időre megúszta, bár felkérték, hogy lépjen ki a diplomáciai szolgálatból. Viszont még abban az évben rehabilitálták és folytathatta karrierjét – egészen 1963-ig, amikor ő is lebukott. Ezek után ő is Moszkvába távozott, és 1988-ban bekövetkezett haláláig ott élt.

Furcsamód a királyi festményfelelős, Blunt vallomása után – melyben elismerte, hogy az 1930-as években történt cambridge-i beszervezése után, vezető MI5-tisztként a szovjeteknek kémkedett – folytathatta munkáját és még lovaggá is ütötték. Négy hónappal az előtt, hogy szóltak volna a királynőnek, az akkori MI5-főnök javasolta a Buckingham Palotának, hogy szakítsák meg a viszonyt Blunttal.

A titok egészen addig titok maradt, csak Charteris személyi titkár és helyettese tudott róla. A beosztott azt mondta, nem látta értelmét, hogy ezzel az információval terhelje az uralkodót, aki amúgy nem kedvelte a nyugdíjba készülő Bluntot.

Még a miniszterelnök sem tudott a kém vallomásáról

Egy korábbi királyi titkár is csak egy évvel Blunt lebukása után értesült arról, hogy „új bizonyítékok felmerülése miatt ismét ki akarják hallgatni” – derült ki az immár nem titkos anyagokból, amelyeket a brit nemzeti archívum adott ki.

A múltban könyvek és újságcikkek is úgy állították be, hogy II. Erzsébet már az elfogott kémek vallomása után tudomást szerzett az ügyről.

Egyébként nem csak őt zárták el az információtól: az 1964-ben a miniszterelnöki posztot betöltő Alec Douglas-Home egészen 1979-ig nem tudott Bluntról (Margaret Thatcher volt az, aki nyilvánosságra hozta a vallomását).

Blunt-ot és társait (köztük az ötödiket, John Cairncrosst) az 1930-as években cambridge-i munkájuk idején vagy közvetlenül utána szervezték be a szovjetek. Mind az öten komoly pozícióba kerültek a brit titkosszolgálatban, a kormányban és a külügyminisztériumban.

A moszkvai ház falán, ahol MacLean és Burgess élt, emléktábla említi a nevüket.

Bluntot a banda két, elsőként Moszkvába menekülő tagjának távozása után 11-szer hallgatták ki, mivel gyanússá vált. Ellene vallott egy amerikai, Michael Straight, akit Cambridge-ben szervezett be.

Amikor egy illetékes szembesítette a vallomással, „elkezdett rángatózni az arca, de tiszta fantazmagóriának nevezte az állítást”. Amikor immunitást ajánlottak neki, azt mondta:

„kérnék öt percet, hogy megbirkózzak a lelkiismeretemmel... fogott egy italt, megállt az ablaknál, kifelé nézett. Aztán leült és elmondta a történetét”

– emlékezett vissza Arthur Martin MI5-ügynök. Blunt azt is elmondta neki, hogy a társaival foglalkozó orosz ügynök találkozott vele is és egy köteg pénzt nyomott a kezébe, hogy menjen Párizsba, Helsinkibe és aztán Moszkvába.

„Azon kívül, hogy egyáltalán nem akartam menni, világossá vált, hogy semmilyen tervük nem volt. Fura mód az ügynök nem lett erőszakosabb, amikor meghallotta, hogy nem akarok elmenni” – mondta.

A cambridge-i ötök ügyének tárgyi emlékeit egy tavasszal nyíló, londoni kiállításon is megtekinthetik majd az érdeklődők.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×