Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
322.56
bux:
144471.17
2026. október 16. péntek Gál
Hens, hens in the farm, hens in the henhouse, rooster, cook
Nyitókép: wikoski/Getty Images

Madárinfluenza: ez már egy új, 12 hónapos háború

A világ új szegleteiben is felütötte a fejét a madárinfluenza, ami szakértők szerint rendszeresen előforduló, járványos betegséggé vált. Az is felmerült, hogy a helyzet veszélyezteti az élelmiszer-ellátást.

Azt, hogy a madárinfluenza sok helyen endémiássá vált, azaz egész évben jelenlévő járványos betegséggé, egy sor nemzetközi szakértő mondta a Reutersnek. A hírügynökség a világ négy kontinensén kérdezett meg körülbelül húsz szakértőt. Szerintük a madárinfluenzás esetek nem fognak visszaesni a baromfitelepeken. A gazdáknak egész évben fennálló veszélyre kell felkészülniük, szemben a korábbi helyzettel, amikor vándormadarak tavaszi migrációja terjeszthette a betegséget. Mindez pedig veszélyezteti a világ élelmiszer-ellátását.

Tavaly már a nyári hőség vagy a téli fagyok ellenére is kiterjedtek a madárinfluenza-fertőzések körzetei az amerikai kontinensen, Európában, Ázsiában és Afrikában is. Mint az InfoRádió beszámolt róla, Magyarországon novemberben jelentették az emberre nem veszélyes betegség új eseteit. A Nébih a héten közölte, hogy továbbra is jelen van a fertőzés az országban, ami ellen kényszervágásokkal is védekeznek.

Szerdán Argentína és Uruguay is egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, miután Argentínában vadmadarakban fedezték fel a vírust, Uruguayban pedig elpusztult hattyúkban.

A betegség tavaly több tízmillió tyúkot pusztított el, aminek nyomán rekordmértékben drágult a tojás.

Azaz a világ szegényebb sorban élő emberei számára elérhetetlenné vált a fehérje egyik olcsó forrása.

Szakértők emlékeztetnek: a madárinfluenzát elsősorban vadmadarak terjesztik. A vízimadarak, például a kacsák úgy tudják terjeszteni a vírust, hogy nem pusztulnak el, ürülék és nyál útján tovább tudják azt adni a baromfinak. Mindez egyre nagyobb feladatok elé állítja a gazdákat a védekezésben.

Londonban sok parkban találni a madarak által kedvelt tavakat, amelyek partjain feliratok figyelmeztetik a sétálókat, hogy lehetőség szerint ne etessék a madarakat – ezzel csődületet okozva a körükben – vagy ne tartózkodjanak sok madár közelében.

A Reuters közben megemlíti egy Colorado állambeli baromfitelep esetét, amelyen fél év alatt kétszer söpört át a fertőzés – hárommillió csirke életét követelve. Az egyik megszólaltatott iparági vezető szerint a szél fújta be a vírust a szomszédos mezőkről, ahol hattyúk ürülékét fedezték fel.

"Gyomorszájba vágtak. A hajunkat tépjük"

– tette hozzá.

A vírus nyomán az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Japán is rekordveszteségeket szenvedett el baromfitelepein, kétségbeesett helyzetbe hozva néhány gazdát. Egy japán tenyésztő úgy fogalmazott: még a modern, ablak nélküli, zárt farmokon is kitör a járvány, "itt már csak Istenhez imádkozhatunk", hogy megússzuk – mondta.

"Ez most már egy új háború, gyakorlatilag 12 hónapon át tartó készenléti állapot" – mondta Bret Marsh, Indiana szövetségi állam fő állatorvosa – arra utalva, hogy az északi féltekén eddig csak a tavaszi vadmadár migráció idején állt fent a veszély.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mekkora zakó vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mekkora zakó vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×