Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
334.68
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Zuzana Caputova szlovák elnök (k) fogadja Eduard Heger szlovák miniszterelnököt (j) és Boris Kollár szlovák parlamenti elnököt, miután megbukott a kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson Pozsonyban 2022. december 15-én. A szeptembertől parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettől, szűk többséggel, 78 vokssal vonta meg a bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselője vett részt a szavazáson.
Nyitókép: MTI/AP/TASR Slovakia/Jaroslav Novák

Eduard Heger a bukás után: látszik, hogy a kormány nem függ a fasiszták és szélsőségesek szavazataitól

Csütörtök este megbukott Szlovákiában az Eduard Heger vezette kormány, miután nem élte túl az ellene benyújtott bizalmi szavazást.

Az Eduard Heger vezette szlovák kormány szeptembertől kisebbségben kormányozta az országot, miután az OĽaNO, a Sme rodina, a Za ľudí és az SaS párt alkotta négyes kormánykoalícióból kilépett a liberális SaS, vagyis a Richard Sulík által vezetett Szabadság és Szolidaritás. A három hónappal ezelőtti kilépést a liberális párt nem tartotta elegendő lépésnek, és néhány ellenzéki képviselővel karöltve bizalmatlansági indítványt nyújtott be Eduard Heger kabinetje ellen, melynek több mint két éven keresztül a tagja volt.

Az SaS azzal indokolta a kormánybuktató szándékát, hogy a kabinet nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet. A bizalmatlansági indítvány indoklásában

a felelőtlenül összeállított költségvetés is szerepelt, amely miatt több millió euró felhasználása kerül veszélybe a helyreállítási alapból.

A bizalmatlansági indítványról csütörtök este szavazott a pozsonyi törvényhozás, amely végül megvonta a bizalmat a Heger-kabinettől. A jelenlévő 102 képviselő közül 78-an a kormány bukása mellett szavaztak, 20-an ellene, ketten tartózkodtak, ketten pedig nem szavaztak. A szavazás előtt a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO képviselői kivonultak az ülésteremből.

A voksolást – melyet eredetileg két nappal korábban, kedden szerettek volna megtartani – több, a háttérben zajló egyeztetés is megelőzte. Ezek kicsúcsosodása volt, hogy csütörtökön délelőtt Igor Matovič pénzügyminiszter felajánlotta a lemondását, de emellé feltételeket is támasztott. Cserébe azt várta az őt leghangosabban bíráló liberálisoktól, hogy vonják vissza a kormány elleni bizalmatlansági indítványukat, és támogassák a 2023-as költségvetés tervezetét. Az SaS azonban nem fogadta el Igor Matovič ajánlatát. A párt közölte, elutasítja a további politikai játszadozást, és a kormányt vissza kell hívni. Ez végül be is következett.

A parlamenti szavazás eredményére reagálva Eduard Heger miniszterelnök kijelenttette, a voksolás egyértelműen megmutatta, hogy a kormány nem függ a fasiszták és szélsőségesek szavazataitól.

„Sajnálom, hogy az SaS-nek egy demokratikus, korrupcióellenes és reformpárti kormányt kellett megbuktatnia ahhoz, hogy erről meggyőződjön”

– mondta Heger a csütörtök esti sajtótájékoztatóján. Ezzel arra utalt, hogy a liberálisok többször is azzal vádolták a szeptember óta kisebbségben kormányzó kabinetet, hogy az ellenzék padsoraiban helyet foglaló szélsőjobboldali képviselők voksaira támaszkodva hagyatott jóvá néhány javaslatot a parlamentben.

A miniszterelnök biztosította a lakosságot, hogy a kormány a mandátuma utolsó percéig segíteni fogja az embereket, és átsegíti őket az energiaválságon. Eduard Heger szerint Richard Sulíknak, az SaS elnökének kell feltenni azt a kérdést, hogy alakul-e új koalíció 76 parlamenti képviselővel, vagy előrehozott választás lesz. Hozzátette, a Robert Fico vezette ellenzéki Smer és a Peter Pellegrini irányította Hlas párt minél gyorsabban előrehozott választást akar majd, mert vissza akarnak térni a hatalomba és elhallgattatni Szlovákiában az igazságszolgáltatást.

(A nyitóképen: Zuzana Caputova szlovák elnök (k) fogadja Eduard Heger szlovák miniszterelnököt (j) és Boris Kollár szlovák parlamenti elnököt, miután megbukott a kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson Pozsonyban 2022. december 15-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×