eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay

18 százalékos az infláció a cseheknél, a szlovák árak is emelkednek

Különösen az élelmiszerek drágulása jelentős mindkét országban.

Az egységes európai mérés, a harmonizált fogyasztói árindex alapján júliusban 12,8, augusztusban 13,4 százalék volt az éves infláció Szlovákiában. A harmonizált árindex már 19 hónapja növekszik.

Az eredményt főleg az élelmiszerárak emelkedése befolyásolta, a havi infláció felét tették ki ezek a tételek – közölte a Szlovák Statisztikai Hivatal. Ezután következtek a lakhatási költségek, a víz, a villany, a gáz és más tüzelőanyagok, míg a harmadik helyen az egyéb termékek és a szolgáltatások állnak. A havi inflációt tompította a közlekedési költségek 0,06 százalékpontos csökkenése.

Az infláció és a magas energiaárak révén további jelentős drágulásra számíthatnak a szlovákok. A kenyér ára az előző évhez képest egyharmadával emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy egy kilogramm kenyérért akár 3 eurót, azaz mintegy 1000 forintot is elkérhetnek. A burgonya szintén drágulni fog: előzetes becslések szerint a tavalyi 44 cent helyett már 60 centért fogják értékesíteni a gazdák, és ez a drágulás az üzletek polcain is megmutatkozhat. A baromfihúsért és a tojásért is többet kell majd fizetni, valószínűsíthetően megduplázódhat mindkét termék ára, és a cukor is komoly drágulás előtt áll.

Múlt szombaton több ezren tüntettek a szegénység és az infláció ellen Pozsonyban. A demonstráció résztvevői felszólították a politikusokat, hogy hozzanak intézkedéseket az inflációs krízis és az energiaválság kezelésére.

„A legtöbb európai ország már számos intézkedéscsomagot fogadott el a lakosság megsegítésére. Szlovákiában még mindig csak várunk arra, mit lép a kormány és a parlament” – fogalmazta meg bírálatát a Szakszervezetek Országos Szövetsége.

Csehországban is régóta kétszámjegyű az infláció

Az áremelkedés mértéke szeptemberben 18 százalékra nőtt az augusztusi 17,2 százalék után Csehországban. Az infláció növekedését éves és havi szinten egyaránt a legnagyobb mértékben a lakhatási költségek növekedése, elsősorban az energiaárak emelkedése befolyásolta. Míg augusztusban az éves infláció 17,2 százalékra csökkent a júliusi 17,5 százalékról, addig szeptemberben újra megugrott. A piaci elemzők döntő többsége ezzel szemben az infláció stagnálásával, esetleg újabb mérsékelt csökkenésével számolt.

Pavla Sedivá, a Cseh Statisztikai Hivatal szakosztályvezetője kifejtette:

az áram ára 37,8 százalékkal, a földgázé 85,9 százalékkal emelkedett.

Augusztushoz viszonyítva mindkét esetben a drágulás gyorsulásáról van szó. Folytatódott az élelmiszerek drágulása is: szeptemberben a hús 23,6 százalékkal, a tej, sajtok, a tojás 25,8 százalékkal voltak drágábbak mint egy éve. A liszt ára 61 százalékkal, a vajé pedig több mint 50 százalékkal nőtt. Az üzemanyagoknál az drágulás 22,7 százalék. A termékek ára szeptemberben 20,7 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 13,7 százalékkal emelkedett Csehországban.

Az európai energiaválságról, a magas magyar infláció okairól és a fogyasztásról Madár István, a Portfolio vezető elemzője és Szabó László, a Hold Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke beszélt korábban az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×