Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

18 százalékos az infláció a cseheknél, a szlovák árak is emelkednek

Különösen az élelmiszerek drágulása jelentős mindkét országban.

Az egységes európai mérés, a harmonizált fogyasztói árindex alapján júliusban 12,8, augusztusban 13,4 százalék volt az éves infláció Szlovákiában. A harmonizált árindex már 19 hónapja növekszik.

Az eredményt főleg az élelmiszerárak emelkedése befolyásolta, a havi infláció felét tették ki ezek a tételek – közölte a Szlovák Statisztikai Hivatal. Ezután következtek a lakhatási költségek, a víz, a villany, a gáz és más tüzelőanyagok, míg a harmadik helyen az egyéb termékek és a szolgáltatások állnak. A havi inflációt tompította a közlekedési költségek 0,06 százalékpontos csökkenése.

Az infláció és a magas energiaárak révén további jelentős drágulásra számíthatnak a szlovákok. A kenyér ára az előző évhez képest egyharmadával emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy egy kilogramm kenyérért akár 3 eurót, azaz mintegy 1000 forintot is elkérhetnek. A burgonya szintén drágulni fog: előzetes becslések szerint a tavalyi 44 cent helyett már 60 centért fogják értékesíteni a gazdák, és ez a drágulás az üzletek polcain is megmutatkozhat. A baromfihúsért és a tojásért is többet kell majd fizetni, valószínűsíthetően megduplázódhat mindkét termék ára, és a cukor is komoly drágulás előtt áll.

Múlt szombaton több ezren tüntettek a szegénység és az infláció ellen Pozsonyban. A demonstráció résztvevői felszólították a politikusokat, hogy hozzanak intézkedéseket az inflációs krízis és az energiaválság kezelésére.

„A legtöbb európai ország már számos intézkedéscsomagot fogadott el a lakosság megsegítésére. Szlovákiában még mindig csak várunk arra, mit lép a kormány és a parlament” – fogalmazta meg bírálatát a Szakszervezetek Országos Szövetsége.

Csehországban is régóta kétszámjegyű az infláció

Az áremelkedés mértéke szeptemberben 18 százalékra nőtt az augusztusi 17,2 százalék után Csehországban. Az infláció növekedését éves és havi szinten egyaránt a legnagyobb mértékben a lakhatási költségek növekedése, elsősorban az energiaárak emelkedése befolyásolta. Míg augusztusban az éves infláció 17,2 százalékra csökkent a júliusi 17,5 százalékról, addig szeptemberben újra megugrott. A piaci elemzők döntő többsége ezzel szemben az infláció stagnálásával, esetleg újabb mérsékelt csökkenésével számolt.

Pavla Sedivá, a Cseh Statisztikai Hivatal szakosztályvezetője kifejtette:

az áram ára 37,8 százalékkal, a földgázé 85,9 százalékkal emelkedett.

Augusztushoz viszonyítva mindkét esetben a drágulás gyorsulásáról van szó. Folytatódott az élelmiszerek drágulása is: szeptemberben a hús 23,6 százalékkal, a tej, sajtok, a tojás 25,8 százalékkal voltak drágábbak mint egy éve. A liszt ára 61 százalékkal, a vajé pedig több mint 50 százalékkal nőtt. Az üzemanyagoknál az drágulás 22,7 százalék. A termékek ára szeptemberben 20,7 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 13,7 százalékkal emelkedett Csehországban.

Az európai energiaválságról, a magas magyar infláció okairól és a fogyasztásról Madár István, a Portfolio vezető elemzője és Szabó László, a Hold Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke beszélt korábban az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×