Vlagyimir Putyin nem megy el Mihail Gorbacsov temetésére – érvelése szerint azért, mert túl elfoglalt. Egy veterán orosz újságíró szerint viszont szándékos üzenetről van szó. Gorbacsov ugyan támogatta a Krím elvételét, de később egyre hevesebben bírálta Putyin.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sietett megemlékezni a Szovjetunió első és utolsó és az ország felbomlásában nagy szerepet játszó elnökéről. Később megtette, olyan államférfinek nevezte, akinek „hatalmas hatása volt a világtörténelem alakulására” és elment fejet hajtani Mihail Gorbacsov ravatalához és nyílt koporsójához.

A nyugati kommentátorok – kissé leegyszerűsítve – úgy mutatták be Gorbacsovot, mint „a béke államférfiját”, aki a kelet-nyugati együttműködés híve volt, míg Putyint, mint véreskezű birodalmi hódítót.

Valójában Gorbacsov vezetése alatt is történt számos karhatalmi beavatkozás a feszültté vált tagköztársaságokban – Litvániában, az akkori Grúziában, Azerbajdzsánban és Kazahsztánban –, aminek mérlege több száz halott volt. Sőt, kezdetben még támogatta is Putyint. 2002-ben, egy londoni konferencián megjegyezte:

„Oroszországnak tiszteletben kell tartania az utódállamokat, és Putyin elnök helyesen ezt is teszi, nem hagyja magát provokálni”.

Később viszont már nem volt ennyire barátságos. Az ő anyagi támogatásával létrejött Novaja Gazeta újságban a meggyilkolt Anna Politkovszkaja újságíró hevesen ostorozta Putyin csecsenföldi háborúját, Gorbacsov pedig a korrupció miatt szólogatott be.

Gorbacsov annak idején celebnek számító kopasz-bajuszos angoltolmácsa, Pavel Palazcsenko pedig azt mondta:

a volt pártfőtitkárt „lelkileg és fizikailag összetörte, hogyan mérgesedett el Kijev és Moszkva viszonya Putyin alatt”.

Ugyanakkor a mai Ukrajnában már kevesen hiszik azt, amit Gorbacsov hitt, hogy a két nemzet közel állt egymáshoz és szorosan összefonódott.

Ha ebben a kérdésben hasonlók voltak a nézetei Putyinéihoz – annyira, hogy Ukrajna ki is tiltotta a területéről, abban élesen bírálta, hogy az orosz elnök harmadszorra is államfő lett. Abban is, hogy szerinte 2011-ben csalások történtek a választásokon és ezért az ellenzéket támogatta. Putyin azzal vágott vissza, hogy Gorbacsov „lemondott a hatalomról”.

Amire ő azzal vágott vissza, hogy

„a politika nem csak a demokrácia imitálása. Minden hatalom az elnök kezében van, monopolizálva van a gazdaság, kolosszális a korrupció”.

Azt, hogy Putyin nem megy el a temetésre, szóvivője Dmitrij Peszkov közölte, aki szerint az elnök szombati programja „teljes munkanap”.

„Nem hiszem, hogy Putyin különösebb csodálója lett volna Gorbacsovnak” – mondta a Reutersnek Vladimir Pozner hibátlan amerikai kiejtéssel beszélő, de francia állampolgár veterán újságíró, aki a békeidőkben egyfajta híd volt kelet és nyugat között. Pozner megjegyezte, hogy Putyin teljesen másképp állt elődje, Borisz Jelcin halálához, ami után egynapos nemzeti gyászt hirdetett és állami temetést tartottak az újjáépített Megváltó Krisztus moszkvai székesegyházban. Pozner szerint egyébként valójában a Gorbacsov által gyűlölt Jelcin zúzta szét a Szovjetuniót, mert elnök akart lenni. Később ő nevezte ki utódjául Vlagyimir Putyint.

Az orosz politikai viszonyokról szóló korábbi beszélgetésünket itt tekintheti meg: