Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Zuzana Caputova szlovák elnök a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozójára érkezik Brüsszelben 2021. június 14-én. A 30 államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői az Oroszországgal és Kínával való kapcsolatokról, a kibertámadásokról és a klímaváltozásról tanácskoznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Francisco Seco

Szövetség: az új állampolgársági törvény rossz hatással van a szlovák–magyar együttélésre

Jóváhagyta a szlovák parlament az állampolgárságról szóló törvény módosítását, melynek értelmében nem veszíti el szlovák állampolgárságát az, aki külföldi állampolgárságot vesz fel, feltéve, ha igazolni tudja, hogy legalább öt évig külföldön tartózkodott. A Szövetség elutasítja a jelenlegi módosítást, ők csak a 2010 előtti állapotokhoz való visszatérést tartják elfogadhatónak.

Jóváhagyta a szlovák parlament az állampolgárságról szóló törvény módosítását, melynek értelmében nem veszíti el szlovák állampolgárságát az, aki külföldi állampolgárságot vesz fel, feltéve, ha igazolni tudja, hogy legalább öt évig külföldön tartózkodott. A Szövetség elutasítja a jelenlegi módosítást, ők csak a 2010 előtti állapotokhoz való visszatérést tartják elfogadhatónak.

A 2010 óta érvényben lévő, még az első Fico-kormány idejéből származó jogszabály senkinek sem engedélyezte Szlovákiában a kettős állampolgárságot, és kimondta, hogy mindazok, akik felvették egy másik ország állampolgárságát, elveszítik a szlovák útlevelüket. A korábbi kabinet 12 évvel ezelőtt ezzel a jogszabályalkotással reagált arra a magyar törvényre, amely 2011 óta egyszerűsíti a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság felvételét.

Ezen a 12 éves törvényen próbált valamiképpen enyhíteni előbb Igor Matovič, majd Eduard Heger kormánya. A módosítást 2021 márciusában utalták második olvasatba, a szlovák koalícióban zajló viták miatt azóta többször is levették a napirendről. A most frissen elfogadott jogszabály értelmében viszont a jövőben meg kell adni a szlovák állampolgárságot azoknak a volt szlovák állampolgároknak is, akik maguk mondtak le róla, valamint azoknak a személyeknek, akiknek valamelyik felmenőjük: szülőjük, nagyszülőjük vagy dédszülőjük szlovák volt. Megtarthatja szlovák állampolgárságát az is, aki külföldi állampolgárságot szerzett, ha a külföldi állampolgárság megszerzésekor legalább öt éve annak az államnak a területén tartózkodott, amelynek az állampolgárságát megszerezte, és ha ezeket a tényeket dokumentumokkal tudja igazolni.

A szlovákiai magyarok helyzetét azonban a módosított törvény figyelmen kívül hagyja. A törvénymódosítással Gyimesi György, a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO magyar képviselője sem elégedett. Úgy véli, Szlovákia feleslegesen riogat a kettős állampolgárság megadásával, pedig a szlovákiai magyarok csak etnikai, történelmi és nyelvi okokból vennék fel a magyar állampolgárságot. Ezt azonban véleménye szerint Szlovákiában senki sem képes megérteni, mert míg Szlovákia határai megegyeznek az etnikai határokkal, Magyarország esetében ez nem így van. Gyimesi szerint a kormánypártok részéről sem volt meg arra a politikai akarat, hogy a 2010 előtti állapotot visszaállítsák.

A parlamenten kívüli magyar párt, a Szövetség felszólította Zuzana Čaputová köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást,

és forduljon az Alkotmánybíróságához. A párt azzal érvel, hogy a módosítás elfogadása nem oldotta meg a 2010 óta tartó igazságtalanságot. A Szövetség az alkotmányra hivatkozik, amely kimondja, hogy senkit sem lehet akarata ellenére megfosztani az állampolgárságától. „Bár az Európai Unió országaiban ismert a kettős állampolgárság intézménye, Szlovákia elzárkózik ettől” – reagált Forró Krisztián, a Szövetség elnöke.

Szerinte a törvény továbbra is diszkriminatív és rossz hatással van a szlovák-magyar együttélésre. „Túlzás nélkül kimondhatjuk, hogy február 16-a fekete nap. Nemcsak számunkra, felvidéki magyarok számára, hanem az egész Szlovák társadalom és Szlovákia számára is. A kormánykoalíció bevégezte azt, amit Robert Fico Ján Slotával és Vladimír Mečiarral 12 évvel ezelőtt elkezdett” – tette hozzá Forró. A Szövetség azt kéri, hogy ugyanúgy el lehessen fogadni a kettős állampolgárságot, mint 2010 előtt. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a jelenleg érvényben levő jogszabály miatt 4059 személy vesztette el szlovák állampolgárságát. Az új jogszabály pedig 2022. április 1-jén lép hatályba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×