Infostart.hu
eur:
385.04
usd:
330.74
bux:
122912.08
2026. március 4. szerda Kázmér
Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint 100 ezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül.
Nyitókép: MTI/AP

A brit külügy ukrán bábkormányos elméletét már a szövetségesek is abszurdnak tartják

Az Ukrajna körüli növekvő feszültség közepette a brit külügyminisztérium azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „puccsot” készít elő Kijevben. A potenciális bábkormány egyik említett vezetője meglepődött, hogy szóba került, különösen azért, mert nemkívánatos személy Oroszországban.

Hiram Warren Johnson amerikai szenátornak tulajdonítják a mondást, hogy „a háború első áldozata az igazság”. Bár hivatalosan még nincs háború Oroszország és Ukrajna között, a fennálló háborús fenyegetés közepette valóban nehéz eligazodni a repkedő vádak és ellenvádak között.

Most a különböző belföldi botrányok által sújtott brit kormány is beszállt a játszmába, amikor azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy Moszkva-barát bábkormányt akar az ukránok fejére ültetni, és hogy ehhez már meg is vannak a jelöltjei. A Foreign Office nem árult el túl sok részletet, de 5 olyan ukrán politikust említett, akik egy részének „kapcsolatuk van az inváziót előkészítő orosz hírszerző tisztekkel”.

A brit külügyminisztérium állítását furcsa módon már a nem épp Putyin-barát liberális Guardian és annak vasárnapi testvérlapja, az Observer is kétségbe vonta. Utóbbi elérte az Ukrajnában nem túlzottan ismert és „oroszbarátnak” nevezett Jevhen Muravjov volt ukrán parlamenti képviselőt. „Hát, feldobták az estémet” – válaszolta a lap hívására.

„Nincs benne túl sok logika, ki vagyok tiltva Oroszországból, apám cégének ottani pénzét pedig elkobozták”

– nyilatkozta.

Muravjov ugyanakkor „nyugati puccsnak” nevezte a 2014-es tüntetéseket, amelyek az akkori, Moszkva-barátnak mondott Janukovics elnök elüldözéséhez vezettek hozzátéve: a Krím elcsatolása kész tény. Egy közvélemény-kutató a 2024-es elnökválasztások jelöltjei között említi, de megjegyzi: támogatottsága kevesebb, mint 6 és fél százalék. A férfi jelenleg a népszerű Nash (a Miénk) nevű kormánykritkus tévécsatorna főnöke.

A konzervatív Telegraph című lap cikkének címét, miszerint „Az ukránokat meglepte Putyin báb-jelöltje” – a kommentelő olvasók tették helyre azzal, hogy a brit minisztérium jelöltjéről van szó. Muravjon a Telegraphnak is interjút adott, majd a szintén brit Independentnek is, amelyben arra utalt,

akár be is perelheti a brit kormányt, mert ő és családja több fenyegetést is kapott.

Moszkvában közben megszólalt a beszólásairól ismert Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint „a brit külügy dezinformációja újabb bizonyíték, hogy az angolszászok által vezetett NATO az, amely fokozza az Ukrajna körüli feszültséget”.

Nem váltott ki a brit vád pozitív visszhangot az ukrán kormányhoz közel állók körében sem. Vaszil Filipcsuk volt külügyi szóvivő „nevetségesnek” nevezte az ötletet és azt mondta: még meghamisított választásokon sem nyerne az országban Moszkva-barát jelölt, csak egy totális invázió és Kijev elfoglalása, masszív pusztítás után lehetne elképzelhető a forgatókönyv. De a fővárosban 100 ezer ember van, aki fegyvert ragadna – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×