Infostart.hu
eur:
384.08
usd:
330.01
bux:
122632.3
2026. március 4. szerda Kázmér
AVDIIVKA, UKRAINE - JANUARY 24: Ukrainian servicemen from the 25th Air Assault Battalion are seen stationed in Avdiivka, Ukraine on January 24, 2022. (Photo by Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images

Tálas Péter: Oroszország valószínűleg kis területeket szeretne megszerezni Kelet-Ukrajnában

Az orosz haderő nem fogja a Krímhez hasonlóan jelölés nélküli katonákkal elfoglalni Ukrajna keleti részét, mert ezúttal demonstrálni szeretné katonai erejét – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Tálas Péter szerint a nyugatról Ukrajnába érkező fegyverek csak elnyújtani tudják az ellenállást.

Egy esetleges orosz–ukrán háború egy gyenge, korlátozott lehetőségekkel rendelkező Ukrajna és egy katonai nagyhatalomnak számító Oroszország összecsapással lenne – mondta el az InfoRádiónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Szerinte, ha tömeges mozgósítással járó, nagy háborúra kerül sor, akkor nagy hangsúlyt fognak kapni a precíziós légicsapások, és az ukrán haderőt, élőerőt és infrastruktúrát fogják támadni az oroszok. Ha Moszkva stratégiai csapásban gondolkodik, azt a vezetési-irányítási rendszerre fogja mérni, távolsági csapásokkal, elektronikus hadviseléssel, kibertámadások kíséretében annak érdekében, hogy ne legyen vesztesége.

Az utóbbi időben látott, az ukrán kormányzati portálok ellen végrehajtott kibertámadások már demonstrációi voltak annak, hogy milyen háborús előkészítő műveletek történhetnek – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

Úgy vélte, az előbb vázoltnál

valószínűbb az a forgatókönyv, hogy Oroszország kis területeket szeretne megszerezni Kelet-Ukrajnában.

Ebben az esetben a „line of contact” (demarkációs vonal) környékén fognak összeütközni – fogalmazott Tálas Péter, aki szerint ebben benne lehet akár Mariupol elfoglalása, bár egy városi harc nagyon kockázatos.

Az orosz katonák ugyanakkor már ott vannak a kelet-ukrajnai területeken, a keletukrán szeparatisták között – hangsúlyozta Tálas Péter. "Viszont, ha csak korlátozott háborúra is kerül sor, muszáj lesz megjelennie az orosz haderőnek, ha nem is teljes pompájában, de a maga felirataival, kitűzőivel és zászlóval" – jegyezte meg a szakértő. Meglátása szerint pszichológiai és üzenetjellege lehet annak, hogy ma Oroszország bizonyítani akarja, képes Ukrajnát rákényszeríteni arra, hogy valamilyen ultimátumnak eleget tegyen.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint az ukrán vonalak megkerülhetők: tulajdonképpen nem sok mindent tudnak csinálni, mert vagy a frontot tartják, vagy területet adnak föl, megpróbálva hátrálni, ezáltal szerinte az oroszok jobb helyzetben vannak.

Mindeközben a Nyugat vélhetően nem fog katonai szerepet vállalni, annál legalábbis semmiféleképpen sem többet, minthogy fegyvereket ad és diplomáciai támogatást nyújt Kijevnek. Ezek azonban érdemben nem befolyásolják egy esetleges háború kimenetelét, de elhúzhatják az ellenállást, veszteségeket okozva az orosz haderőnek, ami Moszkvának sem jó – mondta Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×