A múlt heti, indulatos elnökjelölti tévévita előtt került napvilágra egy hírszerzési anyag, amely szerint Donald Trump mostani elnököt a 2016-os kampány idején úgy próbálták lejáratni, hogy összekötötték a demokrata e-mail-szervereket a vádak szerint feltörő orosz hekkerekkel.

A demokraták Donald Trumppal szembeni gyakori vádja, hogy 2016-ban Moszkvával összejátszva kaparintotta meg Hillary Clinton elől az elnöki posztot. A téma a Nemzeti Hírszerzés nevű kémszervezet igazgatójának jóvoltából ismét terítékre került – de egy most közzétett anyag felveti a lehetőséget, hogy maga Hillary Clinton adhatott zöld utat a Donald Trumpot az oroszokhoz kötő információnak.

John Ratcliffe hírszerzési igazgató órákkal az első Trump–Biden televíziós vita előtt oldotta fel az anyag titkosítását. Az illetékes egykori kongresszusi képviselő és Donald Trump ismert támogatója.

A dokumentum szerint az amerikai hírszerzők egy orosz hírszerzési anyagból arról értesültek, hogy Clinton 2016 július 26-án – tehát aznap, amikor a demokraták elnökjelöltje lett – jóváhagyta egyik tanácsadója javaslatát, hogy besározzák és botrányba keverjék Donald Trumpot, azt állítva hogy az oroszok beavatkoztak az oldalán.

Demokrata oldalon gyakori vád, hogy az oroszok „meghekkelték az amerikai választásokat”. Arról ritkán esik szó, hogy az ellopott e-mailek is egyfajta hekkről szólnak: arról, hogy 2016-ban a demokrata vezetés Clintont támogatva lépéseket tett egy másik jelölt, Bernie Sanders szenátor aláásására – bár ezt annak idején még a Trumppal vagy az oroszokkal nem szimpatizáló The New York Times is megírta.

A titkosítás alól feloldott anyagról a szenátus igazságügyi bizottsága republikánus elnökének, Lindsey Grahamnek küldött szeptemberi levélben szerepel, hogy Clinton a demokrata e-mailszerverek oroszok általi feltöréséhez akarta kötni Trumpot. Az anyag szerint a Központi Hírszerző Hivatal akkori vezetője, John Brennan értesítette Barack Obama akkori elnököt a Clintonnal szemben felmerült állításról.

Később a Szövetségi Nyomozóirodának is javasolták: folytasson vizsgálatot és az üzenet azt is tartalmazta, hogy Clinton a Trump elleni lejárató akcióval akarta elterelni arról a botrányról, hogy külügyminiszterként privát és nem hivatalos e-mailszerveréről is kommunikált.

A most kiadott dokumentumról szóló levélben ugyanakkor Ratcliffe hírszerzési igazgató azt írja: „nem lehet megállapítani, hogy az elfogott orosz hírszerzési anyag” Clintonról szóló „állítása milyen mértékben túlzó vagy hamis”.

Ezt a Trumphoz lojális Lindsey Graham szenátor is elismerte, de felvetette: ha igaz, ha nem, felmerül a kérdés, hogy az FBI nem alkalmazott-e kettős mércét. Ugyanúgy nyomoztak-e Clinton, mint Trump után, és ha nem, akkor miért nem? – tette fel a kérdést.

A hírre reagáló demokraták igyekeztek jelentéktelennek beállítani a hírt. Nick Merill, Clinton szóvivője alaptalan maszlagnak nevezte. A szenátusi hírszerzési bizottság demokrata alelnökének szóvivője pedig „orosz dezinformációnak” titulálta az anyagot.