Nagy-Britanniának „világos jeleket kell küldenie”, hogy tényleg szeretne átfogó egyezményt, benne kereskedelmi alkut kötni az Európai Unióval, mielőtt véget ér a brexit utáni átmeneti időszak.
Megállapodás híján
jön a sokat emlegetett „kemény brexit”, vámsorompókkal és más korlátozásokkal.
Az Európai Unió eddig rendre azt ismételte, hogy nagyon nagy kihívás lesz az év végére alkut kötni. Ezzel arra próbálták rávenni a makacskodó Boris Johnson brit miniszterelnököt, hogy kérje az átmeneti időszak meghosszabbítását – a gyakorlatban ezt azt jelentette volna, hogy a további tárgyalások idejére is maradtak volna az európai normák a briteknél, ahogy még most is olyan a helyzet, mintha a szigetország még uniós állam lenne.
Michel Barnier európai főtárgyaló most hangsúlyt váltott és arról kezdett beszélni, hogy
meg lehet állapodni az év végéig is, feltéve, ha a britek felhagynak az időhúzással.
A labda a britek térfelén van – tette hozzá. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy csalódott, amiért London nem hajlandó tárgyalni a védelmi- és külpolitikáról, miközben ő parányi módon rugalmas lehet a felek között nagy vitát kiváltó halászat és állami támogatások kérdésében. „Ahogy a halászat és a kormányzás kérdésében, itt is hajlandók vagyunk a leszálló zónák keresésére” – fogalmazott a kompromisszumos lehetőségre utalva.
Az állami támogatások kérdése az egyik legfőbb akadály, hogy megállapodásba tudják foglalni a jövőbeli viszonyt az EU, a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja és Nagy-Britannia, a világ ötödik legnagyobb gazdasága között.
Barnier szerint az igazság pillanata októberben jön el, mert a tárgyalócsapatoknak akkorra kell véglegesíteniük a vázlatos megállapodás tervezetet.
Az uniós főtárgyaló közölte,
az európai piacon való esélyegyenlőség nem eladó:
„Központi része kereskedelmi modellünknek, és nem vagyunk hajlandók ebben a kompromisszumra a brit gazdaság érdekében. Ha kudarcba fulladnak a tárgyalások, akkor a britek járnak rosszabbul, mert jönnek majd a kereskedelmi kvóták és a vámok. Nem akarunk mindenáron alkut kötni” – tette hozzá Barnier.
Boris Johnson kormányfő egy kevesebb ágazatot magában foglaló megállapodást akar, Brüsszel viszont olyan szövetséget, ami közösen szabályozná a közlekedési, a halászati és a nemzetbiztonsági kérdéseket.
Barnier sikerként említette a nukleáris együttműködésről és a belbiztonságról szóló megállapodást, de jelezte, hogy hiányzik brit részről az Európai Bíróság szerepének elismerése és az európai emberi jogi konvencióhoz való kapcsolódás.