Infostart.hu
eur:
383.48
usd:
332.15
bux:
123815.62
2026. április 2. csütörtök Áron
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) logója az intézmény genfi székhelyénél 2020. április 15-én. Donald Trump amerikai elnök bejelentette Washingtonban április 14-én, hogy leállítja a WHO-nak nyújtott amerikai pénzügyi hozzájárulást, mert szerinte a szervezet nem megfelelően reagált a koronavírus-járványra.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Martial Trezzina

Peking Donald Trumpot bírálja a WHO miatt, de lenne miért magyarázkodnia

Kína arra sürgeti az Egyesült Államokat, hogy tegyen eleget vállalásainak és tartsa fent anyagi hozzájárulását az Egészségügyi Világszervezet költségvetéséhez. Peking azután üzent, hogy Trump amerikai elnök leállította a finanszírozást, mert szerinte a WHO rosszul kezeli a pandémiát.

Hiába bírálják Donald Trumpot járványügyi szakértők azért, ahogy hazájában irányította a Covid-19-járvány elleni fellépést, az amerikai elnök egyre inkább ellenséges az ENSZ-hez tartozó Egészségügyi Világszervezettel szemben.

Ennek nyomán leállította a WHO-nak küldött amerikai finanszírozást és azzal vádolta meg a genfi-székhelyű szervezetet, hogy az „beállt Kína dezinformációs kampányába” és ez pedig súlyosabb járványhoz vezetett, mint lehetett volna.

„A WHO kudarcot vallott alap feladatában és ezt számon kell kérni”

– mondta Trump kedden.

Az Egyesült Államok a szervezet legnagyobb donora, a költségvetés 15%-át biztosítja a maga éves 400 millió dolláros befizetésével.

Peking: Amerika tegyen eleget vállalásainak

Peking válaszul arra sürgette Washingtont, hogy ne adja fel vállalásait, és a külügyi szóvivő közölte: kritikus szakaszba jutott a járvány, és Trump döntése a világ összes országát érinti majd.

„Ezzel a döntéssel gyengítik a nemzetközi együttműködést és a járvány elleni védelmet. Nemcsak Amerikát érinti ez, hanem a világ minden országát, különösen a legtörékenyebbeket”

– mondta.

Kínának nehéz erkölcsileg Amerika fölé helyezni magát

A korábbi fertőzési epicentrumban, Vuhanban napvilágra került dokumentumok szerint helyi illetékesek hat napig visszatartották az információt és nem figyelmeztették a lakosokat a betegségre. Ezzel 3000, amúgy elkerülhető fertőzés történt meg – emlékeztetett az Al Jazeera.

A dokumentumok szerint Ma Hsziaovej, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság feje sötét képet festett a helyzetről a regionális vezetőkkel január 14-én folytatott telekonferencián.

Ennek tudatában rendeztek szabályos tömegbankettet Vuhanban, amin több tízezer ember vett rész, majd hagyták, hogy tömegek keljenek útra a hagyományos holdújévi családlátogatásra és ünneplésre.

Hszi Csinping elnök január 20-án – vádak szerint hét nap késlekedéssel – figyelmeztette honfitársait a betegségre.

"Nem publikus": az orvosoknak szóltak, a közvéleménynek nem

A Nemzeti Egészségügyi Bizottság 63 oldalas utasítási csomagját az AP amerikai hírügynökség szerezte meg.

Az anyagon a „nem publikus” figyelmeztetés állt, ugyanakkor rendelkezik arról, hogy országszerte azonosítsák a gyanús eseteket, a kórházak készüljenek a lázas betegek fogadására és az orvosok és nővérek viseljenek védőfelszerelést.

Kínai illetékesek még január 15-én is azt mondták a tévében, hogy „alacsony az emberről-emberre terjedő fertőzés lehetősége”.

A kínai kormány többször is tagadta, hogy információt tartott volna vissza és azt mondta: azonnal jelentette a helyzetet a WHO-nak.

Kommentátorok pedig megjegyzik: még ha a hivatalos Peking titkolózott is, Amerikának így is közel két hónapja volt, hogy felkészüljön a világjárványra.

Címlapról ajánljuk

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.02. csütörtök, 18:00
Makláry Ákos
görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke
Megkongatták a vészharangot: két tűz közé szorult az iszlám világ egyetlen atomhatalma, súlyos háború fenyeget

Megkongatták a vészharangot: két tűz közé szorult az iszlám világ egyetlen atomhatalma, súlyos háború fenyeget

A február legvégén kirobbanó közel-keleti háború alapvetően rajzolja át a teljes régió hatalmi törésvonalait. A kapcsolatrendszere átalakulása révén Pakisztán került az események középpontjába, az ország minden lehetséges csatornán igyekszik a feleket tárgyalásra bírni, és a konfliktus mielőbbi befejezésén munkálkodik. Szándéka ugyanakkor egyáltalán nem pusztán a „baráti” politikájának köszönhető: szeretné elkerülni, hogy az elhúzódó háború a radikális csoportok megerősödését és Irán befolyásának átalakulását eredményezze az országban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×