Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Gordon Sondland, az Európai Unióhoz delegált amerikai nagykövet a Donald Trump elnök alkotmányos elmozdítását lehetővé tévő eljárást (impeachment) megelőző nyilvános kongresszusi meghallgatásán a törvényhozás washingtoni épületében 2019. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Nagykövet: mindenki tudott arról, mit akart Trump Ukrajnától

Donald Trump EU-nagykövete az elnök elleni vádeljárást előkészítő meghallgatáson tett vallomást. Arról is kérdezték: valóban nyomás alá helyezték-e Kijevet az amerikai elnök belpolitikai céljai miatt.

Gordon Sondland, az Egyesült Államok EU-nagykövete tehette az eddigi leginkább terhelő vallomást főnökére a rivális demokraták által indított vádeljárási meghallgatások során.

A Trump elnök által kinevezett diplomata megerősítette, hogy másokkal együtt „az elnök utasításait követve” működött együtt Trump ügyvédjével, Rudy Giulianival és hogy „mindenki tudott” arról, hogy megpróbálták rávenni Ukrajnát a Trump demokrata riválisa és fia, Joe Biden elleni korrupciós vizsgálat bejelentésére.

A legfontosabb megjegyzése az volt, amikor a vizsgálat egyik gyakori kifejezését használva kimondta: igenis volt „quid pro quo” azaz Kijev tudtára adták:

akkor kap meg egy katonai segélyt, ha bejelenti a vizsgálatot Bidenék ellen.

Sondland korábban vagyonos szállodatulajdonos és a Trump-kampány egyik pénzügyi támogatója volt. Megjelenése a kongresszusi Hírszerzési Bizottság meghallgatásán azért volt lényeges, mert szavaiból az derült ki, hogy a Trump-kormányzat több illetékese is részt vehetett az Ukrajnára történő potenciális nyomásgyakorlásban.

A Demokraták úgy érzik, a tanúvallomással további muníciót kaptak ahhoz, hogy hivatalosan is vádat emeljenek Trump ellen, ami elvezethet a szenátusban indítandó vádeljáráshoz, - gyakorlatilag perhez – melynek végén felmenthetik az elnököt.

Trump és a Fehér Ház közben kiállt a nagykövet mellett, de az elnök aggodalmát jelezheti, hogy ezúttal egy jegyzetfüzettel állt ki a riporterek elé. Először fantasztikusnak nevezte nagykövete vallomását és közölte: itt az ideje, hogy leállítsák a vizsgálatot.

Majd hangosan és idegesen ismételgette, hogy miről is beszélt Sondlanddal. „Készen állnak? Forog a kamera? Nem akarok semmit, nem akarok semmit Ukrajnától – ezt válaszoltam a kérdésére, hogy mit akarok. Csak rövid ideig beszéltünk, nem ismerem annyira, de ezt mondtam” – nyilatkozta Trump.

Stephanie Grisham elnöki szóvivő pedig a Fehér Háznak a vallomásról szóló hivatalos interpretációját ismertette: „bár a nagykövet vallomása inkább saját feltételezéseiről és értelmezéséről, mint kemény tényekről szólt, tényként vallotta, hogy Trump elnök soha nem mondta azt neki: Zelenszkij ukrán elnök fehérházi látogatása vagy a segély feltétele, hogy Zelenszkij cserébe hivatalos bejelentést tegyen.”

Sondland úgy fogalmazott a meghallgatáson, hogy a cél a vizsgálat bejelentése és nem egy konkrét vizsgálat volt. Arról is beszélt, hogy emailt küldött Mick Mulvaney fehér házi kabinetfőnöknek, Rick Perry energiaügyi miniszternek és Mike Pompeo külügyminiszternek. Ebben azt írta: az új ukrán elnök kész megnyugtatni Trumpot, hogy

„teljesen transzparens vizsgálatot indít és minden követ megforgat... mindenki tudott róla, nem volt titok”.

Sondland az emailt az elhíresült, július 25-i Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés előtt küldte. Trump támogatóinak elmélete szerint Ukrajna és nem Oroszország avatkozott be a 2016-os elnökválasztási kampányba – és ezért próbált az elnök demokrata riválisára terhelő információhoz jutni. Joe Biden jelenleg a demokraták legesélyesebb elnök-aspiránsa a jövő évi elnökválasztások előtt.

Csakhogy egy szövetségi törvény tiltja, hogy amerikai elnökjelöltek külföldi segítséget fogadjanak el a választási folyamatban.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×