Infostart.hu
eur:
385.21
usd:
331.55
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Gordon Sondland, az Európai Unióhoz delegált amerikai nagykövet a Donald Trump elnök alkotmányos elmozdítását lehetővé tévő eljárást (impeachment) megelőző nyilvános kongresszusi meghallgatásán a törvényhozás washingtoni épületében 2019. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Nagykövet: mindenki tudott arról, mit akart Trump Ukrajnától

Donald Trump EU-nagykövete az elnök elleni vádeljárást előkészítő meghallgatáson tett vallomást. Arról is kérdezték: valóban nyomás alá helyezték-e Kijevet az amerikai elnök belpolitikai céljai miatt.

Gordon Sondland, az Egyesült Államok EU-nagykövete tehette az eddigi leginkább terhelő vallomást főnökére a rivális demokraták által indított vádeljárási meghallgatások során.

A Trump elnök által kinevezett diplomata megerősítette, hogy másokkal együtt „az elnök utasításait követve” működött együtt Trump ügyvédjével, Rudy Giulianival és hogy „mindenki tudott” arról, hogy megpróbálták rávenni Ukrajnát a Trump demokrata riválisa és fia, Joe Biden elleni korrupciós vizsgálat bejelentésére.

A legfontosabb megjegyzése az volt, amikor a vizsgálat egyik gyakori kifejezését használva kimondta: igenis volt „quid pro quo” azaz Kijev tudtára adták:

akkor kap meg egy katonai segélyt, ha bejelenti a vizsgálatot Bidenék ellen.

Sondland korábban vagyonos szállodatulajdonos és a Trump-kampány egyik pénzügyi támogatója volt. Megjelenése a kongresszusi Hírszerzési Bizottság meghallgatásán azért volt lényeges, mert szavaiból az derült ki, hogy a Trump-kormányzat több illetékese is részt vehetett az Ukrajnára történő potenciális nyomásgyakorlásban.

A Demokraták úgy érzik, a tanúvallomással további muníciót kaptak ahhoz, hogy hivatalosan is vádat emeljenek Trump ellen, ami elvezethet a szenátusban indítandó vádeljáráshoz, - gyakorlatilag perhez – melynek végén felmenthetik az elnököt.

Trump és a Fehér Ház közben kiállt a nagykövet mellett, de az elnök aggodalmát jelezheti, hogy ezúttal egy jegyzetfüzettel állt ki a riporterek elé. Először fantasztikusnak nevezte nagykövete vallomását és közölte: itt az ideje, hogy leállítsák a vizsgálatot.

Majd hangosan és idegesen ismételgette, hogy miről is beszélt Sondlanddal. „Készen állnak? Forog a kamera? Nem akarok semmit, nem akarok semmit Ukrajnától – ezt válaszoltam a kérdésére, hogy mit akarok. Csak rövid ideig beszéltünk, nem ismerem annyira, de ezt mondtam” – nyilatkozta Trump.

Stephanie Grisham elnöki szóvivő pedig a Fehér Háznak a vallomásról szóló hivatalos interpretációját ismertette: „bár a nagykövet vallomása inkább saját feltételezéseiről és értelmezéséről, mint kemény tényekről szólt, tényként vallotta, hogy Trump elnök soha nem mondta azt neki: Zelenszkij ukrán elnök fehérházi látogatása vagy a segély feltétele, hogy Zelenszkij cserébe hivatalos bejelentést tegyen.”

Sondland úgy fogalmazott a meghallgatáson, hogy a cél a vizsgálat bejelentése és nem egy konkrét vizsgálat volt. Arról is beszélt, hogy emailt küldött Mick Mulvaney fehér házi kabinetfőnöknek, Rick Perry energiaügyi miniszternek és Mike Pompeo külügyminiszternek. Ebben azt írta: az új ukrán elnök kész megnyugtatni Trumpot, hogy

„teljesen transzparens vizsgálatot indít és minden követ megforgat... mindenki tudott róla, nem volt titok”.

Sondland az emailt az elhíresült, július 25-i Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés előtt küldte. Trump támogatóinak elmélete szerint Ukrajna és nem Oroszország avatkozott be a 2016-os elnökválasztási kampányba – és ezért próbált az elnök demokrata riválisára terhelő információhoz jutni. Joe Biden jelenleg a demokraták legesélyesebb elnök-aspiránsa a jövő évi elnökválasztások előtt.

Csakhogy egy szövetségi törvény tiltja, hogy amerikai elnökjelöltek külföldi segítséget fogadjanak el a választási folyamatban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×