"Sajnálatos az Egyesült Államok bejelentése, hogy kivonul az INF-szerződésből. Mindez Németországot és Európát is nehéz kérdések elé állítja. Az INF-szerződés, amely Oroszországnak és az Egyesült Államoknak megtiltja a közepes hatótávolságú földi indítású rakéták birtoklását és kipróbálását,

harminc éve az európai biztonsági struktúra fontos pillérének számít.

Éppen ezért kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra Európában" - olvasható Maasnak a berlini külügyminisztérium honlapján megjelent közleményében.

A tárcavezető szerint a múltban ismételten felszólították Moszkvát, hogy tisztázza az INF-megállapodás állítólagos megsértésével kapcsolatos súlyos vádakat. Oroszország azonban eddig ezt nem tette meg. Maas ugyanakkor Washingtont is sürgette, hogy vegye fontolóra a lehetséges következményeket, mivel a szerződés felmondása negatív kihatással járhat a 2021-ben lejáró, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START-3 megállapodásra is, amelyre a miniszter szerint "égető szükség van, hogy a nukleáris leszerelés sikereit 2021-et követően is rögzítsék".

Ulrike Demmer német kormányszóvivő-helyettes szerint Washington már értesítette Berlint a tervezett lépésről. Mint mondta, a nyugati szövetségesek már régóta sürgetik a moszkvai vezetést, hogy "oszlassa el a szerződés általa való betartásával kapcsolatos komoly kételyeket, amelyek egy új orosz rakétatípus miatt merültek fel" - emelte ki Demmer. A szóvivő szerint az Egyesült Államok lépéséről most a NATO-tagállamok körében fognak egyeztetni.

Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja a nemzetközi szerződést arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti az egyezményt. "Felbontjuk a szerződést, majd fegyvereket fogunk fejleszteni, hacsak Oroszország és Kína nem egyezik bele egy új megállapodásba" - fogalmazott Trump.

Az INF-szerződést - Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról - Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára 1987. december 8-án. Az amerikai szenátus fél évvel később, 1988. május 27-én ratifikálta, és a moszkvai június 1-jei ellenjegyzést követően lépett életbe.

A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. Az egyezmény - amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában - megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.