eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Bern, 2018. április 18.Thomas Couture francia festő Egy ülő fiatal nő arcképe című, 1850 és 1855 között készített olajképét nézik látogatók a berni művészeti múzeumban 2018. április 18-án, a Gurlitt: Helyzetjelentés a náci műtárgylopásról és következményeiről című időszaki kiállítás megnyitója előtti napon. (MTI/EPA/Anthony Anex)
Nyitókép: MTI/EPA/Anthony Anex

Több százezer műtárggyal tartozik még Németország a világnak

Felgyorsítaná a nácizmus idején elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását a német kormány, amely az erről kötött egyezmény húsz éve alatt 17 420 tárgyat juttatott vissza eredeti tulajdonosaiknak vagy örököseiknek, de Adolf Hitler hatalomra jutása után csaknem 600 ezer műalkotás került erőszakos eszközökkel német tulajdonba.

A berlini kormány fel akarja gyorsítani a nácizmus idején elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását eredeti tulajdonosaiknak, illetve a leszármazottaiknak. Ennek érdekében felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot is – jelentette be Németország kulturális ügyekben illetékes államminisztere. Monika Grütters a washingtoni megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából Berlinben rendezett értekezleten elmondta, hogy

eddig 17 420 különböző műalkotást, műkincs értékű használati tárgyat, könyvet és egyéb dokumentumot juttattak vissza a jogos tulajdonosnak.

Becslések szerint Adolf Hitler hatalomra jutása után előbb Németországban, majd a náci uralom alá került többi európai országban csaknem 600 ezer műalkotás került erőszakos eszközökkel német tulajdonba, a visszaszolgáltatásukra 1998-ban Washingtonban nemzetközi megállapodást írtak alá. Ennek keretében a berlini kormány Magdeburgban létrehozta az elveszett kulturális javak központját, több egyetemen pedig kutatói állásokat létesített, és adatbázisokat épített, hogy megkönnyítse az elrabolt műkincsek utáni nyomozást. Az államminiszter elmondta, hogy

a nácik által elrabolt kulturális javak felkutatása és visszaszolgáltatása tartós feladat, és Németország tovább fokozza erőfeszítéseit: az idén és jövőre 17 millió eurót fordítanak erre szövetségi forrásból.

Ezen kívül felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot, amelyhez már nem csak német nyelven lehet fordulni. A Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder ugyanis kifogásolta, hogy eddig a visszaszármaztatási igényt kizárólag német nyelven lehetett benyújtani. Lauder a Welt am Sonntag cimű lapnak adott nyilatkozatában ostorozta azoknak a múzeumoknak a vonakodását is, amelyek eddig nem mutattak készséget a náci időkben a gyűjteményükbe került javak eredetének nyilvánosságra hozatalára.

Monika Grütters is hangsúlyozta, hogy kormánya nagyobb együttműködési készséget vár el a kulturális javakat őrző intézményektől, de reményét fejezte ki, hogy a központi tanácsadó szolgálat felállításával sikerül felgyorsítani a visszaszolgáltatási igények kielégítését.

A washingtoni alapelvekhez és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozathoz 46 ország csatlakozott, köztük Magyarország is. Ezzel kötelezettséget vállaltak az aláírók az egykor a nácik által elrabolt kulturális javak azonosítására, a jogos tulajdonosok felkutatására, és arra, hogy vagy visszaadják az értékeket, vagy a visszaszolgáltatást kiváltó egyéb, "méltányos megoldást" találnak.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×