INFORÁDIÓ
2021. június 25. péntek
Vilmos

németország

műkincs

visszaszolgáltatás

ii. világháború

Bern, 2018. április 18.Thomas Couture francia festő Egy ülő fiatal nő arcképe című, 1850 és 1855 között készített olajképét nézik látogatók a berni művészeti múzeumban 2018. április 18-án, a Gurlitt: Helyzetjelentés a náci műtárgylopásról és következményeiről című időszaki kiállítás megnyitója előtti napon. (MTI/EPA/Anthony Anex)

Több százezer műtárggyal tartozik még Németország a világnak

Felgyorsítaná a nácizmus idején elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását a német kormány, amely az erről kötött egyezmény húsz éve alatt 17 420 tárgyat juttatott vissza eredeti tulajdonosaiknak vagy örököseiknek, de Adolf Hitler hatalomra jutása után csaknem 600 ezer műalkotás került erőszakos eszközökkel német tulajdonba.

A berlini kormány fel akarja gyorsítani a nácizmus idején elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását eredeti tulajdonosaiknak, illetve a leszármazottaiknak. Ennek érdekében felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot is – jelentette be Németország kulturális ügyekben illetékes államminisztere. Monika Grütters a washingtoni megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából Berlinben rendezett értekezleten elmondta, hogy

eddig 17 420 különböző műalkotást, műkincs értékű használati tárgyat, könyvet és egyéb dokumentumot juttattak vissza a jogos tulajdonosnak.

Becslések szerint Adolf Hitler hatalomra jutása után előbb Németországban, majd a náci uralom alá került többi európai országban csaknem 600 ezer műalkotás került erőszakos eszközökkel német tulajdonba, a visszaszolgáltatásukra 1998-ban Washingtonban nemzetközi megállapodást írtak alá. Ennek keretében a berlini kormány Magdeburgban létrehozta az elveszett kulturális javak központját, több egyetemen pedig kutatói állásokat létesített, és adatbázisokat épített, hogy megkönnyítse az elrabolt műkincsek utáni nyomozást. Az államminiszter elmondta, hogy

a nácik által elrabolt kulturális javak felkutatása és visszaszolgáltatása tartós feladat, és Németország tovább fokozza erőfeszítéseit: az idén és jövőre 17 millió eurót fordítanak erre szövetségi forrásból.

Ezen kívül felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot, amelyhez már nem csak német nyelven lehet fordulni. A Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder ugyanis kifogásolta, hogy eddig a visszaszármaztatási igényt kizárólag német nyelven lehetett benyújtani. Lauder a Welt am Sonntag cimű lapnak adott nyilatkozatában ostorozta azoknak a múzeumoknak a vonakodását is, amelyek eddig nem mutattak készséget a náci időkben a gyűjteményükbe került javak eredetének nyilvánosságra hozatalára.

Monika Grütters is hangsúlyozta, hogy kormánya nagyobb együttműködési készséget vár el a kulturális javakat őrző intézményektől, de reményét fejezte ki, hogy a központi tanácsadó szolgálat felállításával sikerül felgyorsítani a visszaszolgáltatási igények kielégítését.

A washingtoni alapelvekhez és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozathoz 46 ország csatlakozott, köztük Magyarország is. Ezzel kötelezettséget vállaltak az aláírók az egykor a nácik által elrabolt kulturális javak azonosítására, a jogos tulajdonosok felkutatására, és arra, hogy vagy visszaadják az értékeket, vagy a visszaszolgáltatást kiváltó egyéb, "méltányos megoldást" találnak.

Nyitókép: MTI/EPA/Anthony Anex
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018