Infostart.hu
eur:
386.52
usd:
328.31
bux:
110953.4
2025. december 30. kedd Dávid
Potsdam, 2016. április 14.Claudia Hubatsch némettanár intenzív nyelvtanfolyamot tart 2016. április 14-én a Potsdami Egyetem egyik előadótermében olyan menekülteknek, akik a képzést követően tanárként szeretnének elhelyezkedni Németországban. A szíriai és egyéb háborús övezetből érkezett menekültek nyelvi képzése április 11-én kezdődött az északkeleti nagyvárosban a német kormány integrációs programja keretében. (MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert)
Nyitókép: MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert

Aggasztó jelzés az iskolából: senki sem beszél németül

A németországi bevándorlók nem élnek a felajánlott nyelvtanulási lehetőséggel, és emiatt már van olyan iskola, ahol több mint száz első osztályos közül csak egy tud németül.

A német kormány óriási összegeket költ a bevándorlók integrációjára, de kiváltképpen azokban a városokban, illetve kerületekben, ahol az idegenek tömbökben élnek, komoly problémát okoz a gyerekek igencsak hiányos nyelvtudása.

Noha Angela Merkel kancellár többször is hangsúlyozta, hogy a német nyelv elsajátítása a beilleszkedés első állomása és ennek érdekében már az óvodákban is lehetőség nyílik a nyelvtanulásra, a mindennapi gyakorlat mást mutat.

Sok olyan iskola van, ahol az osztályokban alig akad német tanuló, következésképpen a pedagógusok csak üggyel-bajjal tudják megértetni magukat a diákjaikkal.

A vészharangot egy berlini iskola igazgatónője kongatta meg, aki beszámolt arról, hogy a több mint száz elsős közül csupán egy német, aki otthon is, anyanyelvén, németül beszél. A többiek jó része török vagy arab kisdiák, aki legfeljebb töri a német nyelvet.

A városrész lakóinak elsöprő többsége migráns, és noha az integrációs erőfeszítések részeként a szülőknek ingyenesen nyelvoktatást kínálnak, ezzel viszonylag kevesen élnek, mert a mindennapi élet a kerületükben amúgy is anyanyelvükön zajlik. Hátráltatja a kormány által szorgalmazott beilleszkedést az is, hogy

a németek zöme elköltözik a migránsok lakta negyedekből, következésképpen a gyerekeknek még a játszótéren sincs alkalmuk találkozni német fiatalokkal.

A legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Bild nem először közölt aggasztó riportot az integráció akadozásáról. Habár a most megjelent tudósítás Berlin 8. kerületében, a főleg arab származású muszlimok lakta Neuköllnben készült, sok más német nagyvárosban, így München Hasenbergl negyedében is jórészt hasonló a helyzet: az osztályokban alig akad németül tökéletesen beszélő diák, ezért a tanároknak először a nyelvtudást kell olyan szintre hozniuk, hogy átadhassák legalább az előírt tananyag egy töredékét.

Az integrációs intézkedések között szerepel ugyan iskolán kívüli ingyenes német nyelvoktatás, de ezek látogatottsága igen alacsony, részben azért, mert a fiatalokat sokszor a szüleik sem ösztönzik a nyelvtanulásra. Tanulmányok azonban kimutatták azt is, hogy ezek a fiatalok az anyanyelvüket sem tanulják meg rendesen, ezért nem egy iskolában az anyanyelvi oktatást is felkínálják, abból kiindulva, hogy csak az tud megtanulni jól németül, aki anyanyelvén is szabatosan tudja kifejezni magát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A dotkom után AI lufi is kipukkan? - Jöhet a kijózanodás a tőzsdéken

A dotkom után AI lufi is kipukkan? - Jöhet a kijózanodás a tőzsdéken

A dotkom lufi példája megmutatta, milyen gyorsan lehet a technológiai eufóriából tőzsdei zuhanás, amikor az ígéretek elszakadnak a pénzügyi realitásoktól. A mesterséges intelligencia körüli beruházási verseny és a magas tőzsdei árazási szintek ma már nyomokan kísértetiesen emlékeztetnek arra az időszakra. Nem kérdés, hogy az AI hosszú távon meghatározó, transzformatív technológia, az viszont nem egyértelmű, hogy mely cégek tudnak a beruházásokkal összemérhető bevételt és profitot termelni vele. Emiatt jöhet kijózanodás a tőzsdéken, 2026 egyik fontos témája lesz az AI lufi és a kipukkanásától való félelem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×