Infostart.hu
eur:
366.87
usd:
334.07
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Potsdam, 2016. április 14.Claudia Hubatsch némettanár intenzív nyelvtanfolyamot tart 2016. április 14-én a Potsdami Egyetem egyik előadótermében olyan menekülteknek, akik a képzést követően tanárként szeretnének elhelyezkedni Németországban. A szíriai és egyéb háborús övezetből érkezett menekültek nyelvi képzése április 11-én kezdődött az északkeleti nagyvárosban a német kormány integrációs programja keretében. (MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert)
Nyitókép: MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert

Aggasztó jelzés az iskolából: senki sem beszél németül

A németországi bevándorlók nem élnek a felajánlott nyelvtanulási lehetőséggel, és emiatt már van olyan iskola, ahol több mint száz első osztályos közül csak egy tud németül.

A német kormány óriási összegeket költ a bevándorlók integrációjára, de kiváltképpen azokban a városokban, illetve kerületekben, ahol az idegenek tömbökben élnek, komoly problémát okoz a gyerekek igencsak hiányos nyelvtudása.

Noha Angela Merkel kancellár többször is hangsúlyozta, hogy a német nyelv elsajátítása a beilleszkedés első állomása és ennek érdekében már az óvodákban is lehetőség nyílik a nyelvtanulásra, a mindennapi gyakorlat mást mutat.

Sok olyan iskola van, ahol az osztályokban alig akad német tanuló, következésképpen a pedagógusok csak üggyel-bajjal tudják megértetni magukat a diákjaikkal.

A vészharangot egy berlini iskola igazgatónője kongatta meg, aki beszámolt arról, hogy a több mint száz elsős közül csupán egy német, aki otthon is, anyanyelvén, németül beszél. A többiek jó része török vagy arab kisdiák, aki legfeljebb töri a német nyelvet.

A városrész lakóinak elsöprő többsége migráns, és noha az integrációs erőfeszítések részeként a szülőknek ingyenesen nyelvoktatást kínálnak, ezzel viszonylag kevesen élnek, mert a mindennapi élet a kerületükben amúgy is anyanyelvükön zajlik. Hátráltatja a kormány által szorgalmazott beilleszkedést az is, hogy

a németek zöme elköltözik a migránsok lakta negyedekből, következésképpen a gyerekeknek még a játszótéren sincs alkalmuk találkozni német fiatalokkal.

A legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Bild nem először közölt aggasztó riportot az integráció akadozásáról. Habár a most megjelent tudósítás Berlin 8. kerületében, a főleg arab származású muszlimok lakta Neuköllnben készült, sok más német nagyvárosban, így München Hasenbergl negyedében is jórészt hasonló a helyzet: az osztályokban alig akad németül tökéletesen beszélő diák, ezért a tanároknak először a nyelvtudást kell olyan szintre hozniuk, hogy átadhassák legalább az előírt tananyag egy töredékét.

Az integrációs intézkedések között szerepel ugyan iskolán kívüli ingyenes német nyelvoktatás, de ezek látogatottsága igen alacsony, részben azért, mert a fiatalokat sokszor a szüleik sem ösztönzik a nyelvtanulásra. Tanulmányok azonban kimutatták azt is, hogy ezek a fiatalok az anyanyelvüket sem tanulják meg rendesen, ezért nem egy iskolában az anyanyelvi oktatást is felkínálják, abból kiindulva, hogy csak az tud megtanulni jól németül, aki anyanyelvén is szabatosan tudja kifejezni magát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×