eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Chemnitz, 2018. augusztus 27.Szélsőjobboldali tüntetők és rendőrök a kelet-németországi Chemnitzben két nappal ezelőtt történt gyilkosság miatti tiltakozáson 2018. augusztus 27-én. A chemnitzi rendőrség és az ügyészség korábban arról tájékoztatott, hogy a belvárosban tartott szabadtéri fesztivál szombati programjai után, éjjel összetűzésbe keveredett egy csoport különböző nemzetiségű férfi. Egy ember életét vesztette, ketten súlyos sebesüléseket szenvedtek. Az emberöléssel egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki állampolgárt gyanúsítanak. (MTI/EPA/Filip Singer)
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Feszültség a német kormányban a chemnitzi videók miatt

Németországban olyan videók kerültek nyilvánosságra a chemnitzi tüntetésekről, amelyeken az látható, hogy többen üldözőbe vesznek két fiatalembert, akik közül az egyiket még meg is rugdossák. A felvétel "chemnitzi idegenellenes hajtóvadászat" címmel terjedt el, és még berlini kormánykörökben is feszültséget teremtett.

Az erős rendőri jelenlétnek köszönhetően a tiltakozások résztvevőinek összetűzései nem követeltek emberéletet és csupán néhány személy testi sérülését okozták, azonban az egyik tüntetés végén készült videofelvételeken az látható, hogy többen üldözőbe vesznek két fiatalembert, akik közül az egyiket még meg is rugdossák. A felvétel berlini kormánykörökben is feszültséget teremtett.

A chemnitzi események ismét felszínre hozták a kancellár és belügyminisztere közti véleménykülönbséget. Angela Merkel a videófelvételre utalva hajtóvadászatot emlegetett és szóvivője útján is megerősítette, hogy ilyen jellegű erőszak nem uralkodhat el egy demokratikus országban.

Horst Seehofer viszont cáfolta, hogy migránsok elleni hajtóvadászat történt volna Chemnitzben. Ezzel a tartományi miniszterelnök, Michael Kretschmer mellé állt, aki Szászország törvényhozásában leszögezte, hogy nem volt szó hajtóvadászatról.

Az ügyben megszólalt a belbiztonságért felelős intézmény, az alkotmányvédelmi hivatal elnöke is.

Hans-Georg Maasen szerint az erőszakot megörökítő videofelvételek valódisága nem bizonyítható. Sőt, hivatala nem zárja ki, hogy tudatosan készült hamisítványról van szó, amelynek célja a figyelem elterelése az augusztus végén feltehetően három menekült által elkövetett gyilkosságról, amelynek áldozata egy 35 éves német asztalos.

Szászország legfőbb államügyésze ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tekinti megalapozottnak Maasen hamisítványra vonatkozó állítását. Wolfgang Klein államügyész elmondta, hogy Chemnitzben 120 esetben indult eljárás rendbontás és testi sértés vádjával, de egyelőre arra sem lát okot, hogy vizsgálatot indítson hajtóvadászat címén.

A hét végén a berlini törvényhozás alelnöke, Thomas Oppermann, is visszautasította az alkotmányvédelmi hivatal elnökének állítását, amellyel – úgymond - azért nem tud egyetérteni, mert maga is látott hasonló képeket és meghallgatott tanukat is.

A kormánykoalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt az ügy miatt a törvényhozás belügyi bizottságát szerdára rendkívüli ülésre hívta össze.

Mint Andrea Nahles pártelnök közölte, az ülésen alkalom lesz, hogy Hans-Georg Maasen bizonyítékkal alátámassza állítását. Az ellenzéki Zöldpárt elnöke, Robert Habeck viszont már Maasen lemondását követelte, rámutatva arra, hogy az alkotmányvédelmi hivatal elnöke a jobboldali populizmus pártfogója.

Hasonló szellemben nyilatkozott az ugyancsak ellenzéki Baloldali Párt élén álló Katja Kippling is, aki úgy vélte, hogy Maasen visszaélve hivatali jogaival, védelmet nyújt idegenek elleni gyilkosságra uszító és hitleri karlengetéssel büszkélkedő alakoknak.

A törvényhozás belügyi bizottságának rendkívüli ülésén mind Angela Merkel kancellárnak, mind pedig Horst Seehofer belügyminiszternek alkalma nyílik álláspontjának kifejtésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×