Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Moszkva, 2018. július 23.2018. június 14-én az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon készített kép Mesut Özilról, a németek török származású középpályásáról edzés közben Moszkvában. Özil július 22-én bejelentette, hogy az elmúlt időszakban őt ért támadások miatt lemondja a német válogatottságot. Özilt rengeteg kritika érte többek között azért, amiért májusban közös fotón szerepelt a török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal. (MTI/AP/Michael Probst)
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Özil politikai bombát robbantott Németországban

Németországban példátlanul heves vitát váltott ki, hogy a török származású világbajnok futballista, Mesut Özil lemondta a válogatottságot. Vasárnap nyilvánosságra hozott állásfoglalásával, amelyben rasszista támadásokra panaszkodott, nemcsak a német kormány integrációs erőfeszítéseit vonta kétségbe, hanem felkorbácsolta az országban élő többmilliós török kisebbség, valamint a németek közti ellentéteket is.

A már Gelsenkirchenben, bevándorló török szülök gyermekeként napvilágot látott futballista 92 válogatott mérkőzésen 23 góllal öregbítette a német csapat hírnevét. Özil töretlen pályafutásában azonban néhány, még májusban készült fényképfelvétel súlyos törést okozott, ugyanis a labdarúgó az újraválasztására készülő török elnök, Recep Tayyip Erdogan mellett feszített, akit még saját futballtrikójával is megajándékozott.

Ez már akkor óriási felháborodást váltott ki Németországban, ugyanis a török államfőt Berlinben bírálják diktatórikus intézkedései miatt. Az ellenzéki Zöldpárt egyik vezetője, a szintén török származású Cem Özdemir elítélte Özil kiállását Erdogan mellett, mert – úgymond – egy példaképnek tekinthető személy semmiképpen sem tetszeleghet egy olyan politikus oldalán, aki lábbal tiporja az emberi jogokat.

Noha a futballista akkor azzal védekezett, hogy a fényképeket nem szánta politikai üzenetnek, a vele szemben felmerült ellenérzés tovább nőtt, és miután a német válogatott az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon leszerepelt, elterjedtek olyan hírek, hogy ennek jórészt az az oka, hogy a csapaton belül feszültség támadt, amiben Mesut Özilnek is komoly szerepe volt. Tény, hogy egyetlen játékosként a német himnuszt sem énekelte a pályán.

A vb után újra klubcsapatával, az angol Arsenallal készül a következő szezonra. Vasárnap közzétett nyilatkozatával azonban politikai bombát robbantott, ugyanis bejelentette, hogy a válogatottban nem képviseli többet Németországot, miután rasszista támadások érték és tiszteletlenül viselkedtek vele szemben. Majd hozzátette, hogy a Német Labdarúgó Szövetség elnöke és vezetői számára német, ha nyer a válogatott, és migráns, ha kikap.

Özil nyilatkozata óriási elismerést aratott Törökországban. Angela Merkel kancellár viszont csak annyit közölt, hogy mindig nagyra értékelte Özilt mint labdarúgót, és tiszteletben tartja döntését.

Katarina Barley német igazságügyminiszter szerint igencsak rossz üzenete van az Özil-ügynek, és komoly figyelmeztetést jelent, ha egy olyan nagy játékos, mint MesutÖzil úgy érzi, hogy rasszista támadásoknak van kitéve Németországban, és a labdarúgó-szövetség magára hagyja.

A jó ideje Nagy-Britanniában élő és az Arsenalnál tetemes összeget kereső Özil nyilatkozatára utalva Heiko Maas külügyminiszter viszont úgy vélte, nem hiszi, hogy egy Angliában élő multimilliomos ügye betekintést engedne az integrációba. Egyébként sem amiatt esett ki Németország a világbajnokságról, hogy Özilt lefotózták Erdogannal. Minden érintettnek el kellene gondolkodnia ezen, mert senki sem viselkedett helyesen.

Az állami tévécsatorna hétfő esti híradásában ismertetett egy most készült felmérést, amely szerint a már német földön született és felnőtt törökök inkább vonzódnak felmenőik szülőföldjéhez, mint Németországhoz.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×