Infostart.hu
eur:
365.52
usd:
324.69
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Brüsszel, 2018. július 11.Donald Trump amerikai elnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének nyitóülésén 2018. július 11-én. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Az amerikai elnök jól felpaprikázta Németországot

Az amerikai elnök Németországgal kapcsolatos nyilatkozatainak gyors változása Berlinben erős bírálatot vált ki. Donald Trump a brüsszeli kétnapos NATO-csúcsértekezleten keményen bírálta Németországot, mert véleménye szerint Berlin Moszkva foglya lett, és ostorozta azt is, hogy a németek évente dollár-milliárdokat fizetnek az Oroszországból behozott olajért és gázért, miközben az Egyesült Államok rengeteget költ a kontinens védelmére. Miután azonban több mint egy órát tanácskozott a kancellárral, a legnagyobb elismeréssel szólt Angela Merkelről és a berlini kormány politikájáról.

A német média a brüsszeli NATO-csúcsértekezletről szóló beszámolóiban kiemeli, hogy a diplomáciai szokásoktól eltérően még a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is szinte belevágott Donald Trump Németországot szapuló szóáradatába és tévedésnek minősítette az amerikai elnök azon állítását, hogy a berlini politikát Moszkvából ellenőrzik. Ezt aztán később a kancellár is határozottan visszautasította és utalt arra, hogy a fiatalkorából

jól emlékszik azokra az időkre, amikor Németország egy része a Szovjetunió ellenőrzése alatt állt és nagyon örül annak, hogy mára Németország békében egyesült, független ország.

Miután Angela Merkel több mint egy órán át négyszemközt is tárgyalt Donald Trumppal, az amerikai elnök már dicsérettel emlegette mind a kancellárt, mind pedig a berlini politikát. A gyors vélemény-módosulást még az állami tévécsatorna, az ARD brüsszeli tudósítója is úgy jelentette, hogy a NATO-csúcsértekezleten az amerikai elnök újabb provokatív nyilatkozatokat tett. A berlini politikát ért bírálatát a német külügyminiszter is határozottan visszautasította és hangsúlyozta, hogy Németország a szabad világ egyik garanciája.

A Süddeutsche Zeitung is címoldalán jelenti a hírt, de kommentátora már úgy véli, hogy az amerikai bírálatnak komoly alapja van, mert a német gazdaság rekordteljesítményei mellett a berlini kormány igencsak szűkmarkúan költ a védelemre.

A Frankfurter Allgemein Zeitung ezzel szemben az amerikai visszhangot emeli ki, idézve a két legtekintélyesebb napilapot, a Washington Post-ot és a New York Times-t,

amelyek egybehangzóan durva sértésnek minősítik Donald Trump Berlinnel szemben elhangzott állításait.

A frankfurti újság utal washingtoni törvényhozók nyilatkozataira, amelyek szerint az elnök megrontja a NATO egyik legfontosabb tagjához fűződő kapcsolatokat, és ezzel veszélybe sodorja az Egyesült Államok biztonságát is.

A Die Welt című napilap kommentárjában egyebek között ezt olvashatjuk: az amerikai elnöknek Moszkvával kapcsolatban óvakodnia kellene Berlin bírálatától, mert Washington is erősen belebonyolódott ebbe a viszonyba. Ugyanakkor azonban a német kormánynak sem ártana átgondolni Oroszország-politikáját. A Die Welt cikke szerint mindkét félnek mielőbb új stratégiára lenne szüksége az orosz fenyegetés elhárítására.

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Jó a hangulat a világ tőzsdéin, ma reggel Ázsiában erősödéseket lehetett látni, Európában is pozitívak voltak a mozgások. A befektetők fókuszában a globális kötvényhozamok és az olajár alakulása áll, ma esnek az amerikai hozamok, és az olajár is lefelé vette az irányt. Az amerikai tőzsdéken is folytatódott az emelkedés, az S&P 500 és a Nasdaq új csúcsra ment, az Nvidia pedig karnyújtásnyira került a 6000 milliárd dolláros piaci kapitalizációhoz. A magyar tőzsdét főként az OTP menetelése húzta ma felfelé.   Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×