Inforádió

Meghallgatom Élő adás

Belviszályok veszélyeztetik a német nagykoalíciót

Inforádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egy teljes hét sem telt el azóta, hogy három német párt, a Kereszténydemokrata- (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) , valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetői Berlinben megállapodtak a nagykoalíció újraélesztéséről, torzsalkodások veszélyeztetik a koalíció létrejöttét. A szociáldemokraták vezetőségét személyeskedéstől sem mentes viszály tépázza, a kancellárt pedig a CDU új nemzedéke próbálja arra szorítani, hogy a tervezett kormányba új arcok is bekerüljenek. A szeptember végi választás óta tovább csökkent a kereszténypártok és az SPD népszerűsége is.

Egy évvel ezelőtt Martin Schulzot 100 százalékkal választották meg a Német Szociáldemokrata Párt elnökévé. A tavasz során a párt támogatottsága jelentősen megnőtt. Ezt a média akkoriban Schulz-jelenségnek nevezte, ami azonban már a három tartományi választás során távolról sem éreztette hatását, a szeptember 24-i országos választáson pedig a szociáldemokraták példátlanul gyengén szerepeltek.

A szavazás eredményének közzétételekor Martin Schulz pártja nevében leszögezte, hogy a szociáldemokraták egyszer s mindenkorra felmondták az együttműködést Angela Merkellel. A múlt év végén azonban már javában folyt a 2013-ban hivatalba lépett nagykoalíció feltámasztása, ennek során Schulz többször is hangoztatta, hogy nem kíván részt venni a tervezett új kabinetben, de miután a múlt héten közzétették a kemény alkudozás eredményeként létrejött kompromisszumot, nyilvánosságra hozták a miniszteri tárcák elosztását is, kiderült, hogy a közkedvelt külügyminiszter Sigmar Gabriel tisztségét Martin Schulz szerezte meg.

Ezt már Sigmar Gabriel sem hagyta szó nélkül és egy tévéinterjúban szószegésről, a párt vezetőségét tépázó acsarkodásról beszélt. Alighanem ez is közre játszott abban, hogy a hét végén Martin Schulz közölte, mégsem kíván az új kormány tagja lenni és miután már lemondott pártelnök tisztségéről, az előző kormány munkaügyi miniszterét, Andrea Nahlest jelölte meg a Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnökeként. (Schulz azonnali hatállyal távozott. A párt elnöksége támogatta Nahles jelölését, a tisztség betöltéséről rendkívüli kongresszuson, április 22-én döntenek - a szerk.)

Bejelentése nemhogy csillapította volna a párt vezetőségében dúló vitát, további olajat öntött a tűzre, mert lépését további önkényeskedésnek minősítették és szabályos szavazást követelnek. Ez a nagykoalíció újraélesztését eleve ellenző ifjú-szociáldemokraták számára is újabb érvet szolgáltat Schulz ellen.

Azonban nemcsak a szociáldemokraták körében dúl a belviszály, hanem a kancellár irányvonalát is egyre több bírálat éri. Kiváltképpen pártjának ifjúsági tagozata sürgeti a nemzedékváltást, és szorgalmaz mind hangosabban új arcokat a tervezett kormányba. Alighanem erre utalt Angela Merkel vasárnapi interjújában, leszögezve azonban, hogy ö a szeptember végi választáson újabb négy esztendőre kapott mandátumot a szavazóktól, és megbízatásának eleget is fog tenni.

Ha viszont most tartanának szavazást, a két kereszténypártnak nemcsak a szociáldemokratákkal, hanem további pártokkal is egyezkednie kellene kormányzásképes koalíció megalakítására, mert szeptember óta 4 százalékkal csökkent és immár alig 29 százalékra zsugorodott az együttesen fellépő kereszténypártok támogatottsága, míg a szociáldemokratáké már alig haladja meg a jobboldali AfD párt 15 százalékát.