A nagy amerikai fedezeti alapok és más, nagy összegekkel játszó spekulánsok rekord mennyiségű pénzt tettek fel arra, hogy felfelé indul meg az olaj ára - írja a Financial Times. Ezek a befektetők 265 millió hordónyi olajra kötöttek határidős és opciós ügyleteket - azaz akkora mennyiségre, mint amennyi a 3 napi globális olajkereslet.

Miközben a nagyjátékosok az úgynevezett északi-tengeri Brent olajat halmozzák fel, addig a kitermelők és energiacégek éppenséggel igyekeznek elkerülni a jövőbeli veszteségeket, és több mint félmilliárd hordónyi Brent olajat adtak el a határidős piacokon.

A Financial Times megemlíti, hogy a két, ellentétes vélemény jól körvonalazódott az eheti ágazati konferenciákon. A svájci Lausanne-ban a fedezeti alapok és bankok képviselői a Globális Eszközök Csúcs nevű rendezvényen arról beszéltek, hogy szerintük elérték a mélypontot az olajárak.

Paul Horsnell, a Standard Chartered pénzügyi szolgáltató cég eszközkutatási részlegének vezetője szerint a harmadik negyedévben már 80 dollárra ugorhat a mostani 65 dollárról a Brent hordónkénti ára.

Ezzel egy időben több vezető energiacég főnökei azt mondták egy texasi konferencián, hogy az olajár nyomott marad, még akkor is, ha visszaesik az amerikai palakitermelés. "Tovább és alacsonyabb marad, így írnám le a véleményünket" - mondta Bob Dudley, a BP főnöke a CERA Week nevű konferencián. Rex Tillerson, az ExxonMobil feje hasonlóan fogalmazott: "az ágazatnak legalább pár évig meg kell békélnie azzal, hogy nyomottak maradnak az árak".

A Financial Times megjegyzi, hogy a cégek és a nagybefektetők közötti véleménykülönbség miatt nehezebb lesz megjósolni az ármozgást.

Az ágazati vezetők Szaúd-Arábiára, az OPEC olajexportőr-szervezet befolyásos tagjára figyelnek. Az OPEC tavaly - az áresés ellenére - növelte a kitermelést, amitől még olcsóbb lett a kőolaj. A szaúdiak célja ezzel saját piaci pozícióik erősítése volt.

Csütörtökön - a jemeni lázadók elleni szaúdi légicsapások nyomán - megugrott a Brent olaj ára. Ezzel párhuzamosan tett fel nagy pénzt az egyik vezető fedezeti alap a további áremelkedésre.

A Financial Times azonban emlékeztet: amikor tavaly nyáron fogadott ilyen nagy tételben az áremelkedésre egy nagybefektető - ekkor hódított meg nagy területeket Irakban az Iszlám Állam - akkor épp ezt követően indult meg a lejtőn az olajár, ami 60 százalékos értékvesztéshez vezetett.