A híres New York-i Time Square-en géppisztolyos rendőrök cirkálnak, a londoni parlament épületét betonakadályokkal vették körül. Tíz évvel a sokkoló terrortámadások után Amerika és nyugati szövetségesei nagyobb biztonságban élnek, de ennek megvan az ára.

Azóta, hogy a két gép lerombolta a manhattani ikertornyokat, egy pedig a Pentagonba csapódott, nem történt amerikai földön terrortámadás - igaz, kísérletek voltak. Tavaly például éppen a Time Square-en próbáltak egy autóba rejtett pokolgépet felrobbantani.

Az Egyesült Államok 400 milliárd dollárt költött a biztonságra és tovább 1.3 billiót az iraki és afganisztáni háborúkra. Ehhez még hozzá kell adni a veteránok egészségi költségeit és a kamatokat is - jegyzi meg a Brown Egyetem "a Háború ára" című tanulmánya.

Az elnöknek és a rendőrségnek nagyobb hatalma van az emberek magánéletében kutakodni, miközben a bíróságok kevésbé védik őket. A reptereken szigorú ellenőrzések lassítják az utazókat.

Amerika és szövetségesei emellett olyan dolgokat is tettek, amelyek szemben állnak demokrácia-felfogásukkal. Az úgynevezett terrorelleni háború éveiben gyakori volt a "különleges előállítás" módszere, amikor a CIA és más titkosszolgálatok harmadik, gyakran arab országokba küldtek kihallgatásra gyanúsítottakat. Ezeket az embereket gyakran elrabolták, vallatóik pedig kínozták őket.

A Bush-kormányzat jogászaival próbálta legálissá tenni a szimulált vízbefojtás technikáját. Az amerikai hatóságok emellett - szintén egy jogi megoldásra támaszkodva - tartják fenn a Guantánamói fogolytábort, hogy ne amerikai földön állítsák polgári bíróság elé a terrorral gyanúsított, vagy vádlott személyeket. Ártatlanok is éveken át raboskodtak a táborban.

"Tíz évvel később még mindig készültségben élünk, ez számít ma már normálisnak. Egy ponton túl már átlépünk az orwelli államba" - jegyezte meg Susan Herman, az amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének elnöke. Azok számára azonban, akik tíz éve szeretteiket veszítették el, elfogadható ez az új helyzet, amelynek része a fokozottabb megfigyelést lehetővé tévő hazafiassági törvény, amelyet 2001 októberében fogadtak el.

A muszlim vallású vagy közel-keleti kinézetű amerikaiak úgy érzik, hogy rájuk még inkább gyanakszanak, és diszkriminálják őket. "Nem látom, hogy öt-hét éven belül jobb lesz bármi is" - mondta Dawid Walid, az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának egyik vezetője. Sok jogvédő Barack Obama elnököt okolja, aki szerintük egyes kérdésekben még George Bushnál is keményebben lép fel.