eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 2. szombat Lujza
Genf, 2012. szeptember 27.Leonardo da Vinci (1452-1519) reneszánsz polihisztor Mona Lisa című festményének egy állítólagos korábbi változata egy genfi sajtótájékoztatón 2012. szeptember 27-én. A zürichi székhelyű Mona Lisa Alapítvány szakértők bevonásával igazolja, hogy a kiállított mű az eredeti portré, amelyet Leonardo da Vinci 10 évvel a Louvre-ban látható festmény előtt, 1500 körül készített. (MTI/EPA/Yannick Bailly)
Nyitókép: MTI/EPA/Yannick Bailly

Megfejtették a Da Vinci-rejtélyt: ez Leonardo festményeinek titkos alapanyaga

Egy friss kutatás felfedte, milyen szokatlan alapanyagot használhattak a Rembrandthoz és Leonardóhoz hasonló régi mesterek képeik festésekor.

Sokáig szennyeződésnek vélték csak a fehérjemaradványokat, melyeket sok nagy mester művén kimutattak már elemzések, a Nature Communicationsban publikált friss adatok azonban arra engednek következtetni, hogy a festők, köztük Leonardo da Vinci is, tojássárgáját is használtak remekműveik megalkotásakor – írja a CNN.

"Nagyon kevés írásos forrás áll rendelkezésre a témában és ilyen mélységben még tudományos kutatás sem foglalkozott a jelenséggel. Eredményeink szerint már igen kis mennyiségű tojássárgája alkalmazásával drámai változás érhető el az olajfesték tulajdonságaiban, ami a művészek számára előnyös lehet" – fogalmazott Ophélie Ranquet vezető kutató, a Karlsruhe-i Technológiai Egyetem szakembere.

A tanulmány szerint a kis mennyiségű tojássárgája okozta változások nemcsak a képek esztétikájában mutatkoznak meg. Az ókori Egyiptomban készített tempera tojássárgáját vegyített színezékekkel és vízzel – ehhez képest az olajfesték sokkal intenzívebb színvilágot, zökkenőmentesebb színátmenetet és gyorsabb száradási időt nyújt. A víz helyett alkalmazott lenmag- vagy sáfránymagolaj miatt ugyanakkor

a képek a fénynek hatására könnyen megsötétednek.

A festék készítése kézműves folyamat volt, és elképzelhető, hogy ennek során a nagy mesterek tojássárgájával vegyítették a hetedik század óta ismert olajfestéket ezen hatások kiküszöbölésére. A tanulmányban a kutatók négy összetevő – tojássárgája, desztillált víz, lenolaj és színezék – felhasználásával rekonstruálták a festékkészítés folyamatát, és két, történelmileg népszerű és jelentős színt, az ólomfehéret és az ultramarin kéket állítottak így elő.

"A tojássárgája hozzáadása azért előnyös, mert drasztikus módon megváltoztatja ezeknek a festékeknek a tulajdonságait azáltal, hogy másképp reagál az öregedésre. A tojássárgájában található antioxidánsok miatt hosszabb időbe telik, amíg a festék oxidálódik" – mondta Ranquet.

Az olaj, a színezék és a tojássárgájában lévő fehérjék közötti kémiai reakciók közvetlenül befolyásolják a festék viselkedését és viszkozitását.

"Az ólomfehér színezéket például meglehetősen érzékeny a nedvességre, de ha fehérjeréteggel vonjuk be, akkor sokkal ellenállóbbá válik vele szemben, így a festék meglehetősen könnyen felvihető" – mondta Ranquet, aki azt is hozzátette, ha a festő vastag festékréteget akart felvinni, mert az volt a cél, hogy látványosak maradjanak az ecsetvonások is, de spórolni akart a színezékkel, akkor is a tojássárgájához fordulhatott. A színezékek már évszázadokkal ezelőtt sokba kerültek, így logikus spórolási mód lehetett ez. A lapis lazuli, melyből az ultramarin kék szín kikeverhető, az aranynál is többe került ekkoriban.

Leonardo egyik korai Madonna-festményén, a Madonna piros szegfűvel című képen szemmel látható a tojásfehérje hiányának jele: a nőalak és a gyermek arcán a festék ráncos, ami a színezékhiány jele – de ezt tojássárgája hozzáadásával ki lehet küszöbölni. A kép még korai műve da Vincinek, aki

ekkor nem használhatta még a tojássárgáját.

Botticelli egy tempera- és olajfesték használatával készített képén is felfedezték fehérjemaradványokat, amelyek a technika alkalmazására engednek következtetni: Maria Perla Colombini, a Pisai Egyetem analitikai kémia professzora szerint a kutatás fontos mérföldkövet jelent, mivel nemcsak egy technika használatára nyújt bizonyítékokat, hanem megmagyarázza azt is, milyen tulajdonságok miatt alkalmazhatták ezt a módszert a nagy festők.

Címlapról ajánljuk
Életbe lépett az EU legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere

Életbe lépett az EU legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere

Március elsejétől kell alkalmazni Magyarországon az új idegenrendészeti szabályrendszert, amely január elején lépett hatályba. A törvény célja az, hogy migránsok még vendégmunkásként se érkezhessenek hazánkba, akik pedig itt vannak, azok ne vehessék el a magyarok munkáját.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×