Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Genf, 2012. szeptember 27.Leonardo da Vinci (1452-1519) reneszánsz polihisztor Mona Lisa című festményének egy állítólagos korábbi változata egy genfi sajtótájékoztatón 2012. szeptember 27-én. A zürichi székhelyű Mona Lisa Alapítvány szakértők bevonásával igazolja, hogy a kiállított mű az eredeti portré, amelyet Leonardo da Vinci 10 évvel a Louvre-ban látható festmény előtt, 1500 körül készített. (MTI/EPA/Yannick Bailly)
Nyitókép: MTI/EPA/Yannick Bailly

Megfejtették a Da Vinci-rejtélyt: ez Leonardo festményeinek titkos alapanyaga

Egy friss kutatás felfedte, milyen szokatlan alapanyagot használhattak a Rembrandthoz és Leonardóhoz hasonló régi mesterek képeik festésekor.

Sokáig szennyeződésnek vélték csak a fehérjemaradványokat, melyeket sok nagy mester művén kimutattak már elemzések, a Nature Communicationsban publikált friss adatok azonban arra engednek következtetni, hogy a festők, köztük Leonardo da Vinci is, tojássárgáját is használtak remekműveik megalkotásakor – írja a CNN.

"Nagyon kevés írásos forrás áll rendelkezésre a témában és ilyen mélységben még tudományos kutatás sem foglalkozott a jelenséggel. Eredményeink szerint már igen kis mennyiségű tojássárgája alkalmazásával drámai változás érhető el az olajfesték tulajdonságaiban, ami a művészek számára előnyös lehet" – fogalmazott Ophélie Ranquet vezető kutató, a Karlsruhe-i Technológiai Egyetem szakembere.

A tanulmány szerint a kis mennyiségű tojássárgája okozta változások nemcsak a képek esztétikájában mutatkoznak meg. Az ókori Egyiptomban készített tempera tojássárgáját vegyített színezékekkel és vízzel – ehhez képest az olajfesték sokkal intenzívebb színvilágot, zökkenőmentesebb színátmenetet és gyorsabb száradási időt nyújt. A víz helyett alkalmazott lenmag- vagy sáfránymagolaj miatt ugyanakkor

a képek a fénynek hatására könnyen megsötétednek.

A festék készítése kézműves folyamat volt, és elképzelhető, hogy ennek során a nagy mesterek tojássárgájával vegyítették a hetedik század óta ismert olajfestéket ezen hatások kiküszöbölésére. A tanulmányban a kutatók négy összetevő – tojássárgája, desztillált víz, lenolaj és színezék – felhasználásával rekonstruálták a festékkészítés folyamatát, és két, történelmileg népszerű és jelentős színt, az ólomfehéret és az ultramarin kéket állítottak így elő.

"A tojássárgája hozzáadása azért előnyös, mert drasztikus módon megváltoztatja ezeknek a festékeknek a tulajdonságait azáltal, hogy másképp reagál az öregedésre. A tojássárgájában található antioxidánsok miatt hosszabb időbe telik, amíg a festék oxidálódik" – mondta Ranquet.

Az olaj, a színezék és a tojássárgájában lévő fehérjék közötti kémiai reakciók közvetlenül befolyásolják a festék viselkedését és viszkozitását.

"Az ólomfehér színezéket például meglehetősen érzékeny a nedvességre, de ha fehérjeréteggel vonjuk be, akkor sokkal ellenállóbbá válik vele szemben, így a festék meglehetősen könnyen felvihető" – mondta Ranquet, aki azt is hozzátette, ha a festő vastag festékréteget akart felvinni, mert az volt a cél, hogy látványosak maradjanak az ecsetvonások is, de spórolni akart a színezékkel, akkor is a tojássárgájához fordulhatott. A színezékek már évszázadokkal ezelőtt sokba kerültek, így logikus spórolási mód lehetett ez. A lapis lazuli, melyből az ultramarin kék szín kikeverhető, az aranynál is többe került ekkoriban.

Leonardo egyik korai Madonna-festményén, a Madonna piros szegfűvel című képen szemmel látható a tojásfehérje hiányának jele: a nőalak és a gyermek arcán a festék ráncos, ami a színezékhiány jele – de ezt tojássárgája hozzáadásával ki lehet küszöbölni. A kép még korai műve da Vincinek, aki

ekkor nem használhatta még a tojássárgáját.

Botticelli egy tempera- és olajfesték használatával készített képén is felfedezték fehérjemaradványokat, amelyek a technika alkalmazására engednek következtetni: Maria Perla Colombini, a Pisai Egyetem analitikai kémia professzora szerint a kutatás fontos mérföldkövet jelent, mivel nemcsak egy technika használatára nyújt bizonyítékokat, hanem megmagyarázza azt is, milyen tulajdonságok miatt alkalmazhatták ezt a módszert a nagy festők.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×