A világszerte egyre több embert érintő munkafüggőségről, annak káros hatásairól, illetve lehetséges kezeléséről írt könyvet az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője.

A "Munkafüggők - Az önkizsákmányolás lélektana" című kötetről a szerzőt, Kun Bernadette-et kérdeztük.

"A munkafüggőség azért tekinthető civilizációs betegségnek, mert napjainkban látjuk, hogy egyre inkább jelen van a lakosság körében, a felnőttek 7-8 százaléka lehet érintett" - szögezte le a szerző.

Maga a munkafüggés abban nyilvánul meg, hogy a függőnek egy

nagyon erős belső kényszere van a munkavégzésre, nem azért dolgozik rengeteget, mert anyagilag szüksége van rá,

hanem mert úgy éli meg, hogy folyamatosan bizonyítania kell, "minél többet és többet kell dolgoznia azért, hogy jól érezze magát a bőrében, vagy megszabaduljon különböző szorongásoktól".

Észlelni akkor lehet egyértelműen, ha a munkavégzési mennyiség kihat a társas viszonyokra, kapcsolatokra, elhanyagolódnak ezek a területek - párkapcsolat, gyerekek -, vagy akár az egészség megsínyli a mozgáshiány vagy a táplálkozási "rendetlenség" révén.

Felmerülő betegségek:

• szív- és érrendszeri megbetegedések,
• dohányzás, alkoholfogyasztás növekedése,
• elhízás,
• alvásproblémák (nehéz elalvás, álmatlanság, rémálmok, kialvatlanság),
• kiégés.

"Az addikcióra jellemző, hogy bár a hozzátartozók sokszor próbálnak segíteni, a fő lépéseket magának az érintettnek kéne megtennie, neki kell elhatározásra jutnia. Ráadásul

a munkafüggőséget áthatja egy mítosz is, hogy aki sokat dolgozik, az hős, lelkiismeretes személy, aki mindent megtesz a családjáért, akkor is, ha ezt a család már nem így éli meg"

- magyarázta Kun Bernadette.

A munkafüggőségnek ráadásul egy olyan csapdája is van, amely szerint az érintett személyt ezen állapotáért a munkahelyén el fogják ismerni, ami szintén akadályozza a szabadulást, miközben hosszú távon "nem éri meg munkafüggőnek lenni", mert romlik a teljesítmény.

"Mindenképpen pszichológushoz kell fordulni, fontos, hogy a személy felismerje, vajon milyen mozgatórugók irányítják a munkafüggő életmódját" - ecsetelte.

Akár a gyerekkorig visszanyúló mintákat is érdemes feltérképezni, a korai időszakról is keletkezhet olyan útmutatás, hogy "csak akkor lehetsz értékes és jó ember, ha kidolgozod a beled".

"Sokszor tehát

azért dolgoznak annyit ezek az emberek, mert bizonyítani szeretnének önmaguknak vagy másoknak, nem érzik elég értékesnek magukat.

Épp ezért a munkafüggőkre erős szorongás is jellemző. Sokat aggodalmaskodhatnak, hogy megfelelően teljesítenek, sokat rágódhatnak problémákon" - fejtegette Kun Bernadette.

A könyv célja az, hogy bemutassa a legfrissebb kutatási eredményeket, és támpontokat adjon az érintetteknek, rámutasson bizonyos gyermekkori problémákra, illetve társadalmi összefüggésekre, külön kitekintéssel földrajzi, nemi vagy foglalkozási adottságokra.

A záró rész arról szól, hogy mit lehet tenni a munkafüggőség ellen, illetve a hozzátartozók és a munkatársak tennivalóiról is szó esik.

A kiadvány kérdőívvel zárul abban a kérdésben, hogy az olvasó mennyire érintett a munkafüggőség problémájában.