Krízishelyzetekben gyakorta fordulnak az emberek összeesküvés-elméletek felé: nem történik ez másképp a koronavírus-világjárvány idején sem. Egy bázeli kutatócsoport az összeesküvéselméletek és kognitív torzítások tükrében vizsgálta azt, hogyan hat gondolkodásunkra a pandémia - számol be a MedicalXpress.

Sarah Kuhn és Thea Zander-Schellenberg Svájc német ajkú területein és Németországban élőket vont be a kutatásba, melynek keretében több mint 1600 ember válaszolt kérdőívük kérdéseire. Az alapvető demográfiai információk mellett arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók hogyan reagálnak egyes összeesküvéselméletekre, amelyek a koronavírus eredetére vagy a járványt övező kommunikációra vonatkoztak. Stressz-szintjükkel és paranoiás jellegű élményeikkel kapcsolatosan is kérdezték a válaszadókat, illetve különböző kognitív torzításokat is azonosítottak következtetési feladatok alapján. Megfigyelték például a válaszadók közt annak a jelenségét, hogy elégtelen mennyiségű információ alapján jutottak következtetésre, de azt is, hogy a saját álláspontjukkal nem egyező információkat egyszerűen figyelmen kívül hagyták akkor, amikor döntést hoztak.

A kutatás eredményei szerint

a válaszadók tizede teljes mértékben azonosulni tudott valamilyen összeesküvés-elmélettel, további húsz százalék többé vagy kevésbé,

hetven százalék ugyanakkor semmilyen mértékben sem. A legnépszerűbb teóriának az bizonyult, hogy a vírust ember hozta létre, illetve az, hogy a keletkezésére adott magyarázat megkérdőjelezhető. A teóriákkal általában a fiatalabb, nagyobb stresszt és több paranoid jellegű élményt átélő válaszadók tudtak azonosulni. Ők általában alacsonyabban iskolázottak és szélsőségesebb politikai nézeteket vallók voltak.

Az összeesküvés-elméletek támogatása gondolkodásfolyamati különlegességekkel is összefügg. Azok, akik hihetőnek vélték a vírus eredetéről szóló alternatív történeteket, kevésbé vették figyelembe a nem az ő álláspontjukat megerősítő tényeket, és kevésbé voltak biztosak igazukban, mint azok, akik nem tartják hihetőnek ezeket a teóriákat.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a kognitív torzítások és az összeesküvés-elméletek támogatása nem úgy függnek össze, ahogy hinnénk:

a teóriák támogatói közt akadtak olyanok, akik sokkal kevesebb kognitív torzítást használtak, mint azok, akik teljes mértékben elvetik ezeket az elméleteket.

Ez a megállapítás azért is érdekes, mert korábbi álláspont szerint az összeesküvés-elméletek hívői kapkodva jutnak konklúzióra hibás gondolatmenetek alapján, ennek azonban éppen az ellenkezője igaz. A kutatók ezért felhívják a figyelmet arra, hogy ne essünk bele az általánosítás hibájába, amikor az ilyen teóriákkal szimpatizálókra gondolunk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!