A dokumentum szerint az a legvalószínűbb, hogy denevérekről egy másik állatfajra, majd onnan emberre került az új koronavírus, de ennél közelebb nem kerültünk a megoldáshoz, írja a Sky News. A SARS-CoV-2-re a leginkább hasonlító koronavírusokat denevérekben találtak Délnyugat-Kínában, a közvetítő állatfaj ugyanakkor kérdéses. Felmerült már nyérc, tobzoska, nyúl, mosómedvekutya és házimacska is - ami biztos, az az, hogy további vizsgálódásokra lesz még szükség.

Kínát kritizálják

Azt nagyon valószínűtlennek nevezte a kutatócsoport, hogy a vuhani Virológiai Intézet laborjából szabadult volna el a vírus, de a WHO vezetője, Tedrosz Gebrejeszusz ennyivel nem elégszik meg.

"Nem hiszem, hogy ez a vizsgálat elég mélyreható volt. További adatokra és tanulmányokra lesz szükség ahhoz, hogy a levont konklúziók megalapozottabbak lehessenek"

- fogalmazott. Ehhez véleménye szerint specialista szakértőkre lesz szükség - az kérdéses, hogy Kína őket mikor engedi be az országba. A kínai külügyminisztérium az országnak a korábbi misszió idején tanúsított hozzáállását transzparensnek és nyitottnak nevezte. Tedrosz Gebrejeszusz ugyanakkor kritizálta Kínát, mivel nem engedte hozzájutni a szakértőket a nyers adatokhoz. A közeljövőben ennél széles körűbb adatmegosztást várna a kínai féltől.

Tizennégy ország is kritikát fogalmazott meg a jelentéssel kapcsolatosan: a vizsgálódásokat megkésettnek nevezte, és azt is szóvá tették, hogy nem férhettek hozzá a kutatók a teljes, eredeti adathalmazhoz, valamint a levett mintákhoz.

Változott a fókusz

A jelentésben a vuhani vizes piac szerepe átértékelődött: korábban azt tartották a legelső gócnak, de azóta kiderült, hogy Vuhan más részein is keringett már az új koronavírus ugyanebben az időszakban. Így a piac szerepe jelenleg tisztázatlan, viszont

a kínai vadgazdaságokra terelődött a figyelem:

ezek jelenthetik talán az új koronavírus bölcsőjét.

John Watson, a kutatócsoport brit tagja szerint azt biztosan nem fogják tudni megmondani később sem, hogy melyik napon és hány órakor repült ki barlangjából az a denevér, amely továbbadta a kórokozót, melyből az új koronavírus kialakult.

"Úgy gondolom, nagyon jó esély lesz arra, hogy azonosítsuk az átvitel valószínű útját, valószínűleg köztes fajon vagy fajokon keresztül. Ha ez megtörtént, az emberhez vezető utat nem lesz olyan nehéz megtalálni. Reméljük, képesek leszünk nyomon követni így a vírus útját" - mondta el.

Akadályokba ütköznek

A jelentés rávilágít arra, hogy a WHO befolyása és hatalma igencsak véges - akkor vizsgálódhat egy országban, ha az beengedi, írja az ABC News.

Ugyanazok fizetik, akiket időnként vizsgálna, így csak kérhet, de nem hajthat végre semmit egy ország engedélye nélkül.

Ian Lipkin, a Columbia Egyetem Fertőzési és Immunitás Központjának igazgatója szerint ráadásul egy év távlatából kellett a WHO-misszió tagjainak értékelnie az adatokat, amelyek ráadásul nem is voltak teljesek - ezzel nem a kínai felet minősítette, mivel elmondása szerint ilyen típusú mintagyűjtésre nagyon ritkán kerül sor.

Abban viszont egyetértenek a tudományos világ tagjai, hogy a nyers adatok át nem adása hiba, illetve sokan fejezik ki aggályukat amiatt, hogy Peking is részt vehetett a jelentés szövegezésének folyamatában. A kínaiakat sokan élesebben is kritizálják: sem transzparensnek, sem nyíltnak nem nevezik hozzáállásukat a WHO missziójához.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!