Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
AstraZeneca koronavírus elleni védőoltás második adagjai oltáshoz előkészítve Kasza Beáta háziorvos kunszállási rendelőjében 2021. március 18-án.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

Év végére a Föld lakosságának 70 százalékát is beolthatják

De nagyon egyenlőtlennek ígérkezik a vakcinák eloszlása az egyes országok közt: a 2021 végéig gyártandó mennyiság túlnyomó részét a gazdag országok szerezték meg maguknak.

A prognosztizált 70 százalékos átoltottságnál a valóságban alacsonyabbal érdemes számolni, mivel a gyártásban és a szállításban bármikor bekövetkezhetnek nem várt nehézségek – tette hozzá elemzésében az adatokhoz a Duke Egyetem Globális Egészségügyi Innovációs Központja.

Az elemzés készítői a gyártók által nyilvánosságra hozott dokumentumok adatainak összefésülése során azt is kiemelték, hogy a variánsok miatt szükségessé váló emlékeztetőoltások is bonyolítják a helyzetet – írja a The Guardian.

Sosem tapasztalt mennyiség

A kutatók megállapították, hogy az elképzelhetetlen mértékű kereslet és a korábban soha nem tapasztalt gyorsasággal haladó oltásfejlesztési folyamatok alapjaikban változtatták meg az oltásgyártást. A pandémiát megelőzően az iparág évi ötmilliárd adag vakcinát állított elő. Friss adatok szerint

csak idén és csak az új koronavírus megelőzésére 12 milliárd adagnyi védőoltást készítenek:

a következő hónapokban várható, hogy a gyártás drasztikus mértékben felgyorsul.

Az év első négy hónapjára egymilliárd adag gyártását jelzik előre, amit további legalább 9,4 milliárd adag elkészítése követ még idén. Ha még ennél is több, azaz a legmerészebb várakozások szerinti 12 milliárd adag készül el, akkor sikerülhet elméleti síkon a világ lakosságának 70 százalékát immunizálni. Természetesen minderről csak feltételes módban érdemes beszélni, mivel már eddig is okozott késedelmet csomagoló- vagy alapanyagok hiánya.

Túlhalmozó gazdagok

Az elemzés megállapította azt, amit már mások is elmondtak a vakcinavásárlásokkal kapcsolatosan: a gazdag országok kötötték le az oltásmennyiség nagy részét. az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Kanada legalább kétszer lenne képes beoltani teljes lakosságát azzal a mennyiségű vakcinával, amit lekötött magának. Persze ezek az államok ígéretet tettek arra, hogy a felesleget továbbadják, de a kutatók szerint a variánsok megjelenése arra ösztönzi az országokat, hogy elkezdjenek tartalékolni oltást későbbre is maguknak.

"Nem tudjuk azt, milyen hosszú időre ad védettséget az oltás, és időről időre emlékeztető oltásokra lesz szükségünk az immunitás fenntartására és az új variánsok elleni védekezés érdekében is" – fogalmaztak a kutatók.

"Egyes országok már most azért vásárolnak feleslegesnek tűnő adagokat, hogy azokkal felkészüljenek a jövőre"

– tették hozzá.

Ragaszkodnak szabadalmaikhoz

Az év végéig gyártandó oltásmennyiség nagy részét három gyártó, az AstraZeneca, a Pfizer és a Novavax készíti el az elemzés szerint. További tíz gyártó készít még vakcinát, a következő években ugyanakkor színesedik majd a paletta és nő a választék is.

A WHO és mások is arra biztatják a gyógyszergyárakat, hogy osszák meg szabadalmaikat annak érdekében, hogy oltásaikat mások is gyárthassák, így azokból nagyobb mennyiség álljon rendelkezésre. A gyártók jelenleg inkább külön kötnek szerződéseket a vakcinák gyártására, amivel nemcsak több oltás áll rendelkezésre, hanem a szabadalmak tulajdonosai is nagy profithoz jutnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×