Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Pexels
Nyitókép: Pixabay

A brit mutáns veszélyesebb a házi kedvencekre is

Az egyik variáns szívproblémákhoz vezethet az állatorvosok figyelmeztetése szerint: nem az állatról emberre történő terjedés miatt aggódnak, hanem azért, hogy mi lesz a gazdik által megfertőzött háziállatokkal.

Megnövekedett a szívizom-gyulladásos esetek száma a koronavírus második hullámának ideje alatt egy buckinghamshire-i állatkórházban. Ennek kapcsán az állatorvosok arra gyanakodnak, hogy az egyik új variáns okozhatja a kutyákban és macskákban egyaránt megfigyelt megbetegedést – írja a The Guardian.

"Nem akarunk pánikot kelteni, főképp azért, mert jelenleg nem a háziállatok irányából az emberek felé, hanem fordított irányban feltételezünk terjedést. Az állatorvosoknak ugyanakkor tudniuk kell erről, hogy amennyiben koronavírusra gyanakodnak egy állatnál, akkor teszteljék is azt" – fogalmaz Luca Ferasin, az állatkórház kardiológusa, aki kutatást is vezet a témában.

A feltételezések szerint

a brit variáns felelhet a kis kedvencek szívgondjaiért:

ez a variáns jelenleg 85 országban, köztük Magyarországon is jelen van, Nagy-Britanniában pedig már az esetek 95 százalékát ez okozza. A korábbi variánsok is meg tudták fertőzni az állatokat, de azok esetében inkább a légúti tünetek voltak a jellemzők: orrfolyás, tüsszögés, köhögés, illetve kötőhártyagyulladás. A brit variánst a buckinghamshire-i esetekben mutatták ki először.

Ferasin és társai arra hívják fel kollégáik figyelmét, hogy ha szívelégtelenséget diagnosztizálnak egy állatnál, okvetlenül végezzenek rajta koronavírustesztet, főként, ha gazdái elkapták a megbetegedést. A kutatók 18 eset észlelése kapcsán adtak ki figyelmeztetést: ez a szám, melyet december és február közt tapasztaltak a hozzájuk hozott állatok körében, nem magas, viszont tízszerese a korábban látott esetekének.

Az állatoknál a következő tüneteket tapasztalták:

  • letargia
  • rossz étvágy
  • zihálás
  • légszomj
  • szívritmuszavar

Két esetben ájulást is tapasztaltak. A diagnózis szívizomgyulladás volt minden esetben. Legtöbbjük esetében

a gazdák 3-6 héttel az állatok megbetegedése előtt koronavírusosak voltak

teszttel igazoltan, vagy tapasztaltak koronavírusos tüneteket. Az állatoknál ugyanakkor légúti tünetek nem jelentkeztek.

A kutatók garatból, torokból és végbélből is vettek mintákat a lábadozó állatoktól, majd ezeken végeztek koronavírustesztet, illetve antitestteszteket is végrehajtottak vérből. Összesen 11 állattól vettek mintákat, hármuk koronavírustesztje pozitív lett, hármuknál pedig antitesteket mutattak ki. Ferasinék szerint ha hamarabb végeztek volna tesztet, talán több lett volna a pozitív eredmény is. Egyetlen macskát kellett elaltatni, a többi érintett állat felépült a betegségből, melynek összefüggését a koronavírussal egyelőre kutatják.

Azt nem lehet megállapítani, hogy a brit vírusvariáns vajon a beteg állatok mekkora hányadánál alakít ki szívizomgyulladást: mindössze három, ebben az állatkórházban ápolt házállatnál sikerült eddig a brit variánst kimutatni. Szakemberek azt tanácsolják a koronavírusban megbetegedettektől, hogy próbáljanak háziállataiktól is távolságot tartani.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×