Amikor a koronavírus-járvány világméretűvé duzzadt, a Föld északi féltekéje az 2019–2020-as influenzaszezon derekán járt. Az egészségügyben dolgozók hirtelen megtorpanást észleltek az influenza terjedésében, és ez nem csak annak volt köszönhető, hogy kevesebben jutottak el orvoshoz.

Az Egyesült Államokban, ahol influenzateszteket is végeznek, azok kezdeti 98 százalékos pozitivitási aránya 61 százalékra esett vissza a Nature cikkében közöltek szerint. Az amerikai influenzaszezon végül összességében mérsékelt intenzitású volt, ez ugyanakkor nem lenne példa nélküli. A déli féltekén azonban szinte elmaradt a járvány, amiben már biztosan nem az elvégzett tesztek száma vagy az orvoshoz fordulók aránya, hanem a távolságtartás volt a meghatározó.

Nem utazunk, nincs influenzajárvány

Ez ugyanakkor még nem minden Richar Webby amerikai virológus szerint. A szakember úgy látja, nemcsak a maszk és a távolságtartás, hanem a nemzetközi utazások javának elmaradása is felelős azért, hogy az influenzajárvány elmaradt. A vírus ugyanis úgy él túl szezonról szezonra, hogy a trópusokon mérsékelt jelenléte mellett télből télbe utazik velünk, emberekkel. Természetesen a megbetegedések alacsony száma az influenzaoltásoknak is köszönhető: most mindenhol sokkal több ember adatja be magának ezt a vakcinát, mint korábban.

Sok a kérdés

A vírus kiszámíthatatlansága ugyanakkor továbbra is nehezen megfoghatóvá teszi az influenza körüli kérdéseket. Csak néhány érdekesség ezek közül:

• a kutatók nem tudják, miért vannak Ausztráliában komoly járványok, ha a közeli Új-Zéland esetében teljesen mást látnak,
• nem tiszta számukra az sem, pontosan hogyan utazza be a vírus a glóbuszt újra meg újra,
• kérdéses, hogy mitől függ a szezonalitása,
• és az is, hogy egyáltalán miért téli betegségről van szó.

A koronavírus jelenlétéből fakadó konzekvenciák csak tovább bonyolítják a helyzetet, mivel így nehezebben lesz megjósolható az, jövőre milyen oltással készüljenek, melyik törzs lehet a domináns, a kevésbé domináns törzsek pedig el is tűnhetnek a gyenge szezon miatt. Igaz, mind ezáltal más sertésinfluenza-törzsek előtt nyílhat meg a kapu: a természetes immunitás visszaeshet ugyanis, ha nincsenek járványok.

Sok vírus sokféleképp reagált

Az influenza mellett az egyéb felső légúti megbetegedések száma is jelentősen elmaradt a déli félteke telében a korábbi évekétől: például az RSV-fertőzések száma teljesen visszaesett.

A rhinovírusok ugyanakkor fittyet hányva a távolságtartásra szokásos mértékben terjedtek.

JanetEnglund washingtoni orvos, a fertőző betegségek szakembere szerint feltételezhetően a rhinovírusok stabilabban megmaradnak a felületeken és így könnyebben képesek fertőzni.

A jó hír az, hogy egy kutatás eredményei úgy találták: azok, akik az előző egy évben megfázásos tüneteket produkáltak, valószínűbb, hogy nem kapják el a koronavírust, mint azok, akik nem, bár ennek oka egyelőre rejtély. Lehetséges, hogy a korábbi, nem új típusú koronavírusos megbetegedésekből megmaradt immunválasz képes leküzdeni a SARS-CoV-2-t is, sőt, kutatások azt is bizonyítják, hogy egy éppen zajló rhinovírus-fertőzés esetén 70 százalékkal alacsonyabb az esély a koronavírusos megbetegedésre. Könnyen megeshet, hogy a rhinovírus és egyéb koronavírusok így segíthetnek az új koronavírus elleni harcban: a virológusok kíváncsian várják az influenzaszezont, hogy minderre fény derülhessen.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!