eur:
383.87
usd:
352.99
bux:
68799.81
2024. május 28. kedd Csanád, Emil
Érkeznek a hívők a farnasi református templomhoz a felújított 18. századi harangláb átadása alkalmából tartott ünnepi istentiszteletre 2018. március 4-én. Az erdélyi, Kolozs megyei településen megújult harangláb a külhoni magyar műemlékek felújítását segítő Rómer Flóris Terv támogatásából, a Teleki László Alapítvány koordinálásával készült el. Ennek keretében kicserélték a harangtorony zsindelyfedését, a haranglábhoz csatlakozó kerítést és kaput helyreállították, illetve a harangláb villámhárítójának tervezési és kivitelezési munkáit is megcsinálták.
Nyitókép: MTI/Biró István

Trianon után azért büntették a reformátusokat, mert magyarok - dokumentumfilm

Már megtekinthető a YouTube-on Ablonczy Bálint történelmi dokumentumfilmje. Az alkotót kérdeztük.

Kétszeres elszakítottságot, nemzeti és egyházi tragédiát is jelentett a trianoni békeszerződés a magyarországi reformátusoknak – mondta Ablonczy Bálint az InfoRádiónak.

"Egyrészt természetesen nemzeti tragédia minden magyar ember számára ebben az időszakban is, másfelől volt egy egyházi tragédia is a történetben: a református egyház modern kori szerkezete 1881-re alakult ki, és a Kárpát-medencében - akkor is így volt, ma is így van - ez alapvetően, döntő többségében magyar egyház, amely mögött semmifajta világegyház nem állt és nem áll, mint amilyen a katolikus egyház mögött. Éppen ezért azt látjuk, hogy a kifejezetten magyar volta miatt a határon túl rekedt nemzetrészek országai még inkább ellenségesen tekintettek ezekre az elszakított református egyházakra" - fejtette ki.

Erről a Károli Gáspár Református Egyetem Reformáció Öröksége Műhely vezetője dokumentumfilmet is készített, a Kárpát-medencei reformátusság szétszakításáról, az elcsatolt területen élő reformátusok újraszerveződésének akadályozásáról szóló alkotás pedig már elérhető a legnagyobb videómegosztón.

Kulcskérdés az is, hogyan tudott mégis fennmaradni a református egyház: Ablonczy Bálint elképesztő áldozatvállalások sorára bukkant.

"Tényleg csak egy anekdotikus példa: Feketehegyen, Délvidéken nyílt egy árvaház a háború után, a református hívek pedig kiló krumplinként adták össze, ami szükséges volt."

Hosszú távon természetesen nem lehetett erre alapozni, úgyhogy az a dilemma rögtön minden egyházi vezetőnél és lelkésznél is felmerült, hogy letegyék-e a hűségesküt az adott államra.

"Az utódállamok nagyon egyszerű zsarolási eszközzel éltek: van hűségeskü, van támogatás, nincs hűségeskü, nincs támogatás" - tette hozzá.

Ehhez kapcsolódóan sok belső dilemmája támadt a református egyháznak is, de a történelem eldöntötte a kérdést mára: jól tették, hogy letették a hűségesküt, mert "valahogyan élni kellett".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.28. kedd, 18:00
Ungár Péter
az LMP társelnöke és EP-listavezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. május 28. 12:27
×
×
×
×