Drámai gyorsasággal terjed a koronavírus okozta megbetegedés a kínai hatóságok minden erőfeszítése ellenére is. A nemzetközi aggodalmak jogosak, de a járvány megfékezéséhez, a megbetegedéseken túli gazdasági és egyéb hatások higgadt kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges a pontos, hiteles, tudományos alapokon nyugvó tájékoztatás, az esetleges lakossági pánik megelőzése. Épp ezért kérte fel a Magyar Tudományos Akadémia a Pécsi Tudományegyetemen működő Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának két munkatársát, Kemenesi Gábort és Jakab Ferenc professzort, hogy foglalja össze, amit a járványról és a vírusról január végén tudható.

A megbetegedések száma gyorsan emelkedik, de a leghevesebben Kínában tombol a járvány. Amíg január 31-én még 9776 esetről és 213 halálozásról volt tudomása a nemzetközi orvosközösségnek, addig február 3-ra virradóra, vagyis vasárnap éjfélig az összes fertőzött száma 17 205-re emelkedett, míg a halálos áldozatoké 361-re.

Az 58,5 millió lakosú Hupej tartományon kívül Kína többi régiójában és nagyvárosában eddig 6028 ember fertőződött meg, közülük pedig 11 azoknak a száma, akik a betegség következtében elhunytak – a legutóbbi haláleset a délnyugat-kínai Csungking városában történt vasárnap a kínai Egészségügyi Bizottság adatai szerint. Egy friss tanulmány szerint sokkal magasabb lehet a fertőzöttek száma a hivatalosan elismertnél, elérve akár a 75 ezret is Kínában.

Kínán kívüli megbetegedéseket csupán behurcolt esetek, illetve kisebb, jól elszigetelt terjedési események formájában ismert a tudomány. Időközben a Fülöp-szigeteken elhunyt egy Kínában, Vuhanban megfertőződött beteg.

Jelenleg a halálozási arányról nem lehet releváns tájékoztatást adni, hiszen a betegek jelentős része még kórházi ápolást igényel, sok esetben állapotuk kritikus, és a fertőzés kimenetele kétséges. Február 2-án a betegségben elhunytak száma meghaladta a 2002 és 2003 között tomboló, az új koronavírussal (nCoV-2019) azonos családba tartozó SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) járvány Kína szárazföldi részén szedett halálos áldozatainak számát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án kihirdette az nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet (Public Health Emergency of International Concern), ami nem a határok lezárását vagy a repülőjáratok azonnali leállítását jelenti, hanem sokkal inkább erőforrások mozgósítását teszi lehetővé, emellett nagyobb mozgásteret biztosít a WHO számára.

A legfőbb baj a pánik és a diagnosztikai, egészségügyi ellátórendszerek extrém leterhelése az ilyen helyzetek során

– írták a szakemberek.

A járványügyi korlátozások – például a Kínából, repülőjáratok korlátozása, vagy határzárak és vízumkorlátozások amelyeket több ország is bevezetett már – emellett komoly gazdasági és egyéb visszahatással is járnak, melyek a társadalom több szintjén is érzékelhetők.

Mit lehet tudni magáról a vírusról?

Egyelőre nem lehet tudni, hogy honnan származik, vagy mi volt a gazdaállata. Annyi bizonyos, hogy eredetileg egy állatból származott, de hogy közvetlenül terjedt-e át az emberre, vagy volt közvetítő gazdaállat, és hogy az okozott-e mutációt a vírusban, azt egyelőre nem lehet tudni. A kutatók szerint csak annyi biztos, hogy a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome) vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is felbukkanó MERS (Middle East Respiratory Syndrome) koronavírushoz hasonlóan

denevérekben van a jelenlegi járványos vírus genetikai „elődje”.

A vírus az újonnan felbukkanó fertőző betegségek kategóriájába tartozik, annak ellenére is, hogy genetikai hasonlósága a SARS-vírussal körülbelül 80 százalékos.

A denevérekről 15 éve ismert, hogy úgynevezett SARS-szerű koronavírusokat hordoznak világszerte. Mivel az ember folyamatosan terjeszkedik a természet rovására, ezért jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy olyan mikrobákkal kerüljön kapcsolatba, amelyek több százmillió éve már léteznek.

Az elmúlt évtizedben hazánkban is folytatott denevérvirológiai kutatásoknak köszönhetően már jól ismert a denevér-koronavírusok földrajzi elterjedése, genetikai diverzitása és evolúciós mechanizmusai, ezért a virológusok valószínűsítették egy újabb, denevérektől szármaó fertőzés megjelenését.

Tünetek, megbetegedések, halálozás

A vírus az influenzához hasonló klinikai tüneteket produkál, amelyek

szinte minden esetben lázzal kezdődnek, és jellemzően száraz köhögés jelentkezik.

A betegség súlyosbodásakor nehézlégzés, légszomj, majd a legsúlyosabb esetekben tüdőgyulladás alakul ki. Ritkábban egyéb tünetek is társulhatnak, mint például izomfájdalom, fejfájás vagy torokfájás.

Az első komolyabb összefoglaló klinikai tanulmány szerint a fertőzöttek átlagéletkora 55 év körül van, míg a fertőződés valószínűsége fiatalabb szervezeteknél kisebb (10-15 százalék). Ugyanakkor a betegek felének egyéb krónikus betegsége is volt.

Időközben kiderült az is, hogy lehet, hogy nemcsak cseppfertőzéssel terjed, hanem az emésztőrendszeren keresztül is, mivel a kínai orvosok szerint sokaknak nem voltak klasszikus tüneteik, hasmenésük viszont igen.

A vírus terjedése

A legfőbb kihívás most a beteg emberek gyors felismerése és annak megakadályozása, hogy átadják a vírust másoknak. Mivel a vírus a lappangási időszak alatt – amíg tünetmentesek az emberek – is fertőz, ezért a fő problémát az enyhe megbetegedések vagy akár a tünetmentes hordozók jelentik. Sokan ugyanis enyhe tünetekkel az orvost sem keresik fel, ami megnehezíti az elkülönítést, illetve a visszakövetni, hogy kikkel kerülhettek kapcsolatba.

Ami még rendkívül fontos lenne most világszerte, hogy

az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak

a gyanús vagy már igazoltan fertőzött betegekkel, jól használják, és valóban használják is azokat. Ha sikerül minden behurcolt esetet is gyorsan izolálni, úgy nem jönnek létre újabb fertőzési láncolatok Kínán kívül, így a járvány megfékezhetővé válik – vélik a magyar kutatók.

Gőzerővel dolgozik a világ a vakcinafejlesztésen

A magyar kutatók szerint egyértelműen jobban reagált világ a járvány kitörésére – persze csak miután a kínai hatóságok is elismerték, hogy baj van –, mint korábban bármikor. Napokon belül ismertté és elérhetővé váltak a vírus genomjának adatai, így nagyon gyorsan elkészült az első diagnosztikai teszt, melyet világszerte elérhetővé tettek. A fertőzés klinikai tüneteit hetek alatt megismertük, a vírus evolúciós változásait gyakorlatilag betegről betegre követhetjük. Legutóbb épp olasz kutatók jelentették, hogy a Rómában karanténba helyezett kínai betegektől vett minták alapján sikerült izolálni a koronavírus DNS-ét.

A WHO egész sor eljárásrendet és technikai javaslatot dolgozott ki a járvány kezelésére. Már megismertük a vírus receptorhasználatát, elindult a vakcinafejlesztés. Jó esetben a jelenlegi új vírust csak integrálni kell a meglévő kísérletekhez, de még így is több év lehet, mire a hatékony vakcina ténylegesen forgalomba is kerül. Folyamatos kockázatelemzés és adatközlés zajlik több tudományos műhelyből is világszerte. Ennek köszönhető az a hír is, hogy

Thaiföldön már a második betegnél sikerült tünetmentességet elérni két HIV-ellenes, illetve egy influenza ellen kifejlesztett szer keverékével.

A thai orvosok felajánlották a nemzetközi tudományos közösség számára a kutatási adataikat

Mi várható?

Az esetszámok növekedése egyelőre nem mutat csillapodó tendenciát, a Kína által életbe léptetett, példa nélküli karanténintézkedések még nem fejtettek ki látható hatást.

Hazánkban nem számoltak be fertőzésről – bár a Kínából hazahozott hét magyar mellett más gyanús eseteket is vizsgáltak –, de természetesen megvan az esély rá, hogy Magyarországon is megjelenjen a vírus. A kérdés talán nem is az, hogy megjelenik-e, inkább az, hogy mikor. Hogy lesz-e járvány, azt megjósolni most biztosan nem lehet.

Ha már a vírus behurcolását nem vagy csak igen nehezen tudjuk meggátolni, a legtöbb, amit tehetünk, hogy felkészülünk a betegek érkezésére, mind a diagnosztika, mind pedig a betegellátás területén. A lakosságot objektíven tájékoztatni kell, felkészíteni arra, hogyan tudja a lehető leghatékonyabban elkerülni a fertőződést, mit kell tennie saját és közösségének védelme érdekében – írják a kutatók.