Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: NASA

Nagy tervet jelentett be a NASA

Drónt küld a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra hét év múlva az amerikai űrkutatási hivatal (NASA): a Dragonfly (Szitakötő) nevű eszköz a jeges égitest több pontján is landolni fog, hogy a mikrobiális élet lehetséges nyomai után kutasson.

Az atommeghajtásra épülő misszió a NASA New Frontiers programjának része. Ennek a programnak a keretében indították útnak a New Horizons űrszondát is, amely 2015 júliusában haladt el a Plútó mellett, minden eddiginél közelebb jutva a törpebolygóhoz.

A Dragonflyt a tervek szerint 2026-ban indítják útnak és 2034-ben fog megérkezni a Titánra.

A drón az óriáshold felszínén lévő dűnék egy részén, később pedig egy kráteren is landolni fog.

A misszió fejlesztési költségei nagyjából 850 millió dollárra (242 milliárd forint) rúgnak.

"Az teszi igazán izgalmassá ezt a missziót, hogy a Titánon az élethez szükséges minden összetevő megvan" - mondta csütörtökön Lori Glaze, a NASA bolygókutatási részlegének vezetője.

A "ködfátyolba" burkolózó Titánt sűrű légkör veszi körül. Az égitestet metántavak és jéghegyek borítják, felszíne alatt óceán húzódik, mindez alapos okot ad a kutatóknak annak vizsgálatára, hogy az óriásholdon uralkodó állapotok között létezhetnek-e primitív életformák.

A Titánt utoljára a nemzetközi Cassini-Huygens misszió keretében vizsgálták, amelynek zárásaként a Cassini anyaszonda 2017 szeptemberében a Szaturnusz légkörében megsemmisült.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×