Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és elsősorban Koszovó szénerőműveit is akkor építették, mint Európai Uniós erőművek többségét, hatékonyságuk mégis sokkal rosszabb, sokkal nagyobb a szén-dioxid- és a károsanyag-kibocsátásuk (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, finom szálló por).

Ez elsősorban a felhasznált tüzelőanyag, a lignit rovására írható

– magyarázta az eltérés okát Vaszkó Csaba. A lignit magas nedvesség- és kéntartalommal bír, így egyrészt nem túl hatékony energiaforrás, másrészt égetése során jelentős mennyiségű kén-dioxid kerül a levegőbe – magyarázta a szakértő. Európa 250 szénerőműve, ami 150 gigawatt teljesítményre képes, bocsát ki annyi károsanyagot, mint a 16 balkáni, melynek csupán 8 gigawatt a teljesítménye.

Az éghajlatváltozási és energetikai szakértő hozzátette: a nyugat-balkáni szennyezés Magyarország, sőt egész Európa lakosságára is hatással van.

Hazánk is kap ebből a szennyezett levegőből

– hangsúlyozta Vaszkó Csaba. Ennek hatására nő a korai halálozások száma, és mintegy 1,1 millió munkanap esik ki az Európai Unióban és a Nyugat-Balkánon együttvéve, ebből csak az EU-ban mintegy 600 ezer. A kialakult keringési és légúti betegségek gyógyításának pedig jelentős anyagi költségei is vannak: a szakember szerint több mint 11 millió euróra rúg az okozott egészségügyi költségek összessége.

Míg az Európai Unióban nem terveznek újabb szénerőműveket építeni, addig Koszovó és több más szomszédos ország is ezt tervezi, ám finanszírozókat a beruházáshoz nehezen találnak. Vaszkó Csaba arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy míg az Európai Unió a csatlakozni kívánó országok szénerőművi kapacitásának leépítését szorgalmazza, addig több európai uniós ország, így Magyarország is időnként vásárol a nyugat-balkáni szénerőművek megtermelte villamosenergiából.