"A limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedése, melynek során a fehérvérsejtek korlátlanul osztódnak és nem pusztulnak el megfelelő mértékben, éppen ezért a betegség érintheti a nyirokcsomókat, a lépet, csontvelőt, vérképző rendszert és más szerveket is" - mondta el Kéri Ibolya, a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány elnöke az InfoRádiónak.

A betegség két nagy csoportja a Hodgkin és a Non-Hodgkin limfóma, melyek további alcsoportokra oszthatók. A Non-Hodgkin limfóma az ötödik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés. A limfómát rejtőzködő betegségnek is nevezik, hiszen általános tüneteket tud produkálni, a nyirokcsomók fájdalom nélküli duzzanatát, hidegrázást, hőmérséklet-ingadozást. Jellemző az éjszakai izzadás, a megmagyarázhatatlan súlyvesztés, az étvágytalanság - ezek olyan általános tünetek, amelyek nem feltétlenül jelentenek rosszindulatú betegséget, de ha két hétnél tovább fennmaradnak, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Sajnos a betegek sokszor elbagatellizálják a tüneteket, és akik a háziorvoshoz fordulnak, viszonylag nehezen jutnak el a megfelelő diagnózisig, mivel nem igazán jól ismert betegségről van szó. Egy vérképvizsgálattal azonban nagyon sok minden kideríthető.

A Non-Hodgkin limfómánál fontos az osztályozás, mely során kiderül, hogy egy lassan vagy gyorsan növekedő agresszív limfómáról van-e szó. A stádiumbeosztás pedig azt mutatja meg, hogy a betegség mennyire kiterjedt és hol helyezkedik el a szervezetben. A kezelés megválasztása ezeknek az információknak a birtokában történik.

Az úgynevezett indolens Non-Hodgkin limfóma lassan halad előre, kevés tünetet okoz és gyakran hosszú ideig nincs is szükség kezelésre, ezek a betegek kezelhetőek, de a betegség időről időre kiújulhat. Az agresszív Non-Hodgkin limfóma ezzel szemben gyorsan növekedik, korán tüneteket okoz, azonnali kezelést igényel, ott viszont esély van akár a teljes gyógyulásra is.